SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2025. július 24.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük önöket a sajtóértekezletünkön.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Az infláció jelenleg a 2%-os középtávú célunkon tartózkodik. A kapott információk összességükben összhangban vannak a középtávú inflációs kilátásokról alkotott előző értékelésünkkel. Tovább enyhült a belföldi ároldali nyomás, a bérek pedig lassabban emelkednek. Részben a végrehajtott kamatvágásaink nyomán a gazdaság ezidáig mindent egybe véve reziliensnek mutatkozik a nehéz világgazdasági környezetben. A környezet ugyanakkor továbbra is rendkívül bizonytalan, különösen a kereskedelmi viták miatt.

Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció középtávon a 2%-os célunkon stabilizálódjék. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat és az őket övező kockázatokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok fényében, az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politikai transzmisszió erősségét. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

Az első negyedévben a gazdaság a vártnál erősebben bővült. Ez részben annak tudható be, hogy a vállalatok a várt vámemeléseket megelőzendő előrehozták az exportot. A növekedést emellett a magánszektor erősebb fogyasztása és beruházásai is fellendítették.

A legutóbbi felmérések mind a feldolgozóipari, mind a szolgáltatási szektorokban általánosan mérsékelt ütemű bővülést jeleznek. A magasabb tényleges és várt vámok, az erősebb euro és a huzamosan fennálló geopolitikai bizonytalanság miatt ugyanakkor a vállalatok vonakodva ruháznak be.

Az erős munkaerőpiac, a növekvő reáljövedelmek és a stabil magánszektor-mérlegek továbbra is támogatják a fogyasztást. A munkanélküliségi ráta májusban 6,3% volt, amely megközelíti az euro bevezetése óta mért legalacsonyabb szintjét. A kedvezőbb finanszírozási feltételek alátámasztják a belföldi keresletet, többek között a lakóingatlanok piacán. A magasabb védelmi és infrastrukturális állami beruházások idővel szintén támogatni fogják a növekedést.

A Kormányzótanács minden eddiginél jobban hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen az euroövezet és gazdaságának sürgős megerősítése a mostani geopolitikai környezetben. A fiskális és strukturális szakpolitikák nyomán várhatóan javul a gazdaság termelékenysége, versenyképessége és rezilienciája. A kormányoknak prioritásként kell kezelniük a növekedést elősegítő alapvető strukturális reformokat és stratégiai beruházásokat, miközben biztosítják a fenntartható állami pénzügyeket. Fontos, hogy világos, ambiciózus menetrendet követve kiteljesítsük a megtakarítási, befektetési és bankuniót, és hogy gyors ütemben felállítsuk a digitális euro lehetséges bevezetésének jogi keretét. A Kormányzótanács üdvözli az eurocsoport elszántságát, hogy javít a közkiadások hatékonyságán, minőségén és összetételén, és hogy támogatja az európai hatóságokat abban a törekvésben, hogy megőrizzék a kölcsönös világkereskedelmi előnyöket.

Az infláció

Az éves infláció a májusi 1,9% után júniusban 2,0%-on állt. Az energiaárak júniusban megemelkedtek, de még mindig alacsonyabbak, mint egy évvel ezelőtt. Az élelmiszerárak inflációja 3,1%-ra, tehát kissé csökkent. Az iparcikk-infláció júniusban 0,5%-ra csúszott le, míg a szolgáltatások inflációja a májusi 3,2%-ról kissé felment, 3,3%-ra.

Az inflációs alapfolyamat mutatói összességükben konzisztensek a középtávú 2%-os célunkkal. A munkaerőköltségek folyamatosan tovább csökkennek. Az egy munkavállalóra jutó jövedelemnek az előző év azonos időszakához viszonyított növekedési üteme az első negyedévben 3,8%-ra esett az előző negyedévi 4,1%-ról. Az erősebb termelékenységnövekedéssel párosulva ez lelassította a fajlagos munkaerőköltségek növekedését. Az előretekintő mutatókból, így az EKB bérfigyelőjéből, valamint a vállalkozások, fogyasztók és hivatásos előrejelzők bérvárakozási felméréseiből a bérnövekedés további visszaesésére lehet következtetni.

A rövid távú fogyasztói inflációs várakozások mind májusban, mind júniusban csökkentek, ahogy megtorpant az előző hónapok emelkedő trendje. A hosszabb távú inflációs várakozások legtöbb mutatója továbbra is 2% körül tartózkodik, ami elősegíti, hogy az infláció a célunk körül stabilizálódjék.

A kockázatértékelés

A gazdasági növekedéssel kapcsolatos kockázatok mérlege továbbra is lefelé billen el. A fő kockázatok közé tartozik a globális kereskedelmi feszültségek további fokozódása és a kapcsolódó bizonytalanságok, amelyek visszafoghatják a kivitelt, valamint leszoríthatják a beruházást és a fogyasztást. A pénzügyi piaci hangulat romlása nyomán szigorodhatnak a finanszírozási feltételek és fokozódhat a kockázatkerülő magatartás, ami ronthatja a vállalatok és a háztartások beruházási és fogyasztási hajlandóságát. Továbbra is fokozott bizonytalanság forrásai az olyan geopolitikai feszültségek, mint Oroszország Ukrajna ellen folyó jogtalan háborúja és a tragikus közel-keleti konfliktushelyzet. Ezzel szemben, ha sikerülne a kereskedelmi és geopolitikai feszültségeket rövid idő alatt feloldani, akkor javulna a hangulat, és a gazdaság megélénkülne. A nagyobb védelmi és infrastrukturális kiadások, valamint a termelékenység-fokozó reformok fokozhatnák a növekedést. Az üzleti bizalom javulása szintén élénkítené a beruházásokat a magánszektorban.

A változékony globális kereskedelempolitikai környezet miatt az inflációs kilátások a szokásosnál bizonytalanabbak. Az erősebb euro a vártnál jobban leviheti az inflációt. Emellett az infláció akkor is alacsonyabbnak bizonyulhat, ha a magasabb vámok visszafogják az euroövezeti export iránti keresletet, és a kapacitásfelesleggel rendelkező országok az euroövezet felé irányítják át a kivitelüket. A kereskedelmi feszültségek fokozhatják a pénzügyi piacok volatilitását és kockázatkerülését, ami visszafoghatja a belföldi keresletet, és ezáltal mérsékelheti az inflációt is. Ezzel ellentétben az infláció magasabb is lehet, ha a globális ellátási láncok széttöredezettsége megdrágítja az importot, és súlyosbítja a kapacitáskorlátokat a belföldi gazdaságban. A védelmi és infrastrukturális kiadások megnövelése szintén inflációemelő hatással járhat középtávon. A szélsőséges időjárási viszonyok és a tágabb körben kibontakozó klímaválság nyomán a vártnál jobban felmehetnek az élelmiszerárak.

Pénzügyi és monetáris feltételek

Az utolsó értekezletünk óta megemelkedtek a piaci kamatlábak, különösen a hosszabb lejáratokon. Ugyanakkor a korábbi kamatvágásaink nyomán a vállalati hitelfelvétel költségei tovább mérséklődnek. A vállalatoknak nyújtott új hitelek átlagos kamata az áprilisi 3,8%-ról májusban 3,7%-ra csökkent. A piaci alapú adósságpapírok kibocsátási költsége is csökkent, májusban 3,6%-ra. Miközben a vállalati bankhitelek éves növekedési üteme májusban 2,5%-ra mérséklődött, a vállalati kötvénykibocsátás megerősödött, éves szinten 3,4%-kal bővült.

A vállalati hitelnyújtási feltételek 2025 második negyedévében összességükben nem változtak, amint az euroövezetről szóló legfrissebb bankhitelfelmérésünkből kiderül. Miközben a bankoknak az ügyfeleik gazdasági kockázataival kapcsolatos aggodalmai szigorítottak a hitelnyújtási feltételeken, a hatást nagyjából semlegesítette a hitelezők közötti nagyobb verseny. Időközben az alacsonyabb kamatoknak köszönhetően a vállalati hitelkereslet kissé fellendült, de a világgazdasági bizonytalanság és a kereskedelmi feszültségek miatt a vállalatok óvatosak maradtak.

Az új jelzáloghitelek átlagos kamata az év elejéhez hasonlítva alig változott, májusban 3,3%-on állt. A jelzáloghitelezés növekedési üteme májusban felkúszott 2,0%-ra az erőteljes keresletnövekedéssel összefüggésben, miközben a hitelnyújtási feltételek kissé szigorodtak a második negyedévben.

Konklúzió

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció középtávon a 2%-os célunkon stabilizálódjék. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. A kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat és az őket övező kockázatokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok fényében, az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politikai transzmisszió erősségét. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

Mindenesetre készen állunk megbízatásunk keretén belül valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció fenntarthatóan stabilizálódjék a középtávú célunkon, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.