A globalizáció és a stratégiai felülvizsgálat

A globalizáció kihathat az árakra

Feladatunk, hogy az árakat stabilan tartsuk. Ennek megvalósítása megkívánja, hogy megértsük, miként működik a gazdaságunk. A gazdaság azonban manapság teljesen másképp működik, mint 2003-ban, amikor az EKB utoljára felülvizsgálta a stratégiáját.

A gazdaság átalakulásának egyik szelete a globalizáció. Az áruk, a pénz és az információk ma már sokkal gyorsabban és sokkal messzebbre eljutnak, mint régebben. A kereskedelmet ez megkönnyíti, hiszen a világ bármely tájáról gombnyomással rendelhetünk termékeket, amelyeket pár nap alatt kiszállítanak a lakásunkba.

A kereskedelem útjában álló akadályok elgördítésével fokozódik az országok közötti verseny. A vállalkozásoknak ahhoz, hogy fennmaradjanak, vagy változatlanul kell tartaniuk az áraikat, vagy csak kicsit szabad őket emelniük. Ez leszorítja az áru- és szolgáltatásárak általános emelkedésének ütemét, azaz az inflációt.

A monetáris politika új környezete

A globalizáció azzal is jár, hogy a világ másik felén zajló események hatással lehetnek az euroövezetre. Ez jó is lehet, hiszen egy jól teljesítő gazdaság valószínűleg több árut vásárol más gazdaságoktól, tehát élénkíti az ottani vállalkozások tevékenységét. De vannak hátrányai is, például a válságok gyorsan szétterjedhetnek. Láttuk, hogy a pénzügyi válság és a pandémia hogyan érintette igen rövid idő alatt a különböző gazdaságokat. Ez csak néhány oka annak, hogy a Kormányzótanács miért vitatta meg a globalizációt a stratégiai felülvizsgálat részeként.

Monetáris politikánkat a gazdasági teljesítmény függvényében ki szoktuk igazítani. Ezért ismernünk kell közelről az összes kapcsolódási módot, amely más gazdaságokhoz köti. Ezért dolgozunk az elemzési rendszerünk jobbá tételén, hogy jobban figyelembe vegye a gazdaság globális jellegét. A jobb elemzés megalapozottabb döntéshozatalt eredményez, ami segít az árak stabilan tartásában.