Mi az infláció?

Az árak széles körű emelkedése

Egy piacgazdaságban az áruk és szolgáltatások árai szüntelenül változnak, egyesek felmennek, mások lemennek. Inflációról akkor beszélünk, amikor nem csak egy, hanem sok áru és szolgáltatás ára felmegy; tehát ma kevesebbet kapunk 1 euróért, mint tegnap. Más szóval az infláció miatt az idő előrehaladtával csökken a fizetőeszköz értéke.

Egyes árváltozások fontosak, mások kevésbé

Az átlagos áremelkedés kiszámításakor azoknak a termékeknek az árváltozása, amelyekre többet költünk (pl. elektromos áram), nagyobb súllyal esik latba, mint azoké, amelyekre kevesebbet (pl. cukor, bélyeg).

Különböző emberek mást-mást vásárolnak

Minden háztartásnak eltérő pénzköltési szokásai vannak: egyeseknek autójuk van és húst esznek, mások kizárólag tömegközlekedéssel közlekednek vagy vegetáriánusok. Az összes háztartás kiadási szokásainak átlaga határozza meg, hogy az egyes áruk és szolgáltatások mekkora súlyt kapnak az infláció mérésekor.

Az infláció méréséhez a háztartások által elfogyasztott valamennyi árut és szolgáltatást figyelembe veszik, a következő csoportosítás szerint:

• napi fogyasztási cikkek (pl. élelmiszer, újság, benzin);
• tartós fogyasztási cikkek (pl. ruhanemű, személyi számítógép, mosógép);
• szolgáltatások (pl. fodrász, biztosítás, lakásbérlés).

A bevásárlókosár árának éves összehasonlítása

A háztartások által egy év alatt elfogyasztott összes árut és szolgáltatást „kosárba” rendezik. Ebben minden egyes árucikknek meghatározott ára van, amely idővel változhat. Az éves inflációt úgy kapjuk meg, hogy a teljes kosár adott havi árát összehasonlítjuk az egy évvel korábbival.

Infláció az euroövezetben

Az euroövezetben a fogyasztói árak változását az úgynevezett harmonizált fogyasztóiár-indexszel (angol rövidítéssel HICP) mérjük. A harmonizált szó arra utal, hogy az Európai Unió országai azonos módszertant alkalmaznak, ami lehetővé teszi két ország adatainak összehasonlítását.

Ezzel a mérőszámmal jól nyomon követhetjük az árak változását a gazdaságban. Olyan, mint egy térkép, amelynek segítségével az EKB-nál helyes döntéseket hozhatunk.

Feladatunk az árstabilitás fenntartása. Ennek érdekében biztosítjuk, hogy az infláció – az árak időbeli változásának üteme – alacsony, stabil és kiszámítható, vagyis középtávon 2% maradjon.

Összehasonlíthatóság az egyes országok között

Mielőtt az euro közös fizetőeszközünkké vált volna, minden egyes ország a saját módszereivel és eljárásaival mérte az inflációt. Az euro bevezetésével szükségessé vált, hogy az infláció méréséhez – az esetleges hiányosságok vagy átfedések kiiktatásával – az egész euroövezetben megtalálják a megfelelő módszert, a különböző országok eredményeit pedig összehasonlíthatóvá tegyék. A HICP és a hozzá kapcsolódó, jogilag kötelező normarendszer éppen ezt a célt szolgálja.

Az egyes termékek súlya a HICP-ben

Az, hogy egyetlen termék árának változása mennyiben befolyásolja a HICP alakulását, attól függ, hogy a háztartások átlagosan mennyit költenek rá.

Például a kávénak (a teával és a kakaóval együtt) 0,4%-os súlya van az indexben. Ha tehát az ára megváltozik, az nem lesz nagy hatással a teljes HICP-re.

Másik példa: a benzin (egyéb gépkocsi-üzemanyagokkal és kenőanyagokkal együtt) 4,6%-kal részesedik az indexből, vagyis ha ára ugyanannyi százalékkal változik, mint a kávéé, az nagyjából tízszer akkora mértékben jelentkezik a HICP-ben.

Hogyan számítják ki a HICP-t?

1. Az árak összegyűjtése – Minden hónapban több millió árat figyelnek meg az üzletekben és online az automatikus webes adatkinyerésnek, pénztárszkennereknek és felméréseknek köszönhetően. Az euroövezet teljes területéről származó árakat aztán 295 termékkategória valamelyikébe csoportosítják. A mintavételben szereplő termékek pontos száma országonként eltér. Minden egyes termék esetében különféle kereskedelmi egységekből és régiókból többféle árat összegyűjtenek. Példa: a könyvesboltban, szupermarketben és az interneten vásárolt könyvek árait tovább kategorizálják (szépirodalom, ismeretterjesztő, tudományos, stb.).
2. A termékcsoportok súlyozása – Az egyes termékcsoportokat az átlagos háztartás költségvetésében betöltött szerepük szerint súlyozzák. Annak érdekében, hogy a mutató megőrizze aktualitását, és tükrözze a változó fogyasztási szokásokat, a súlyokat rendszeresen frissítik. Kiszámításuk felméréseken alapul, amelyek során a háztartásokat megkérik, hogy jegyezzék fel, mire költik a pénzüket. A súlyok országos átlagok, amelyek tükrözik az egyes fogyasztói csoportok (gazdagok és szegények, fiatalok és idősek stb.) vásárlási szokásait.
3. Az országok súlyozása – Az egyes országokat az euroövezet fogyasztási összkiadásaiban való részesedésük alapján súlyozzák.

A 2021. évi stratégiai felülvizsgálatot követően a Kormányzótanács úgy határozott, hogy támogatja a lakástulajdonlás költségeinek a HICP-be való beépítését, hogy az jobban tükrözze az emberek növekvő árakkal kapcsolatos tapasztalatait.

A határozat végrehajtása időbe telik. Az Eurostat már dolgozik azon, hogy a saját tulajdonú lakások költségeit beépítse a HICP-be.

Addig az EKB-ban más inflációs mutatókat fogunk használni, amelyek tükrözik a lakástulajdonlás költségeit, hogy jobban megértsük a gazdaságban folyó árváltozásokat.

Ki számítja ki a HICP-t…

…a tagországokban? Minden egyes euroövezeti országnak saját statisztikai hivatala van, amely meghatározza az adott ország HICP-értékét.

…az euroövezetben? Az országos statisztikákat elküldik az Eurostathoz, az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalához, amely azután meghatározza a teljes euroövezet HICP-jét, továbbá gondoskodik arról, hogy a tagországok adatai kellően pontosak legyenek. Utóbbi érdekében folyamatosan figyeli, hogy az adatok mennyiben felelnek meg a kötelező jogi normáknak. További részletekért lásd: Eurostat.

Érzékelt infláció

A fogyasztói közvélemény-kutatások szerint az emberek gyakran magasabbnak érzik az inflációt annál, mint amit a tényleges árindexek tükröznek. Mi befolyásolja tehát, hogy miként érzékeljük az inflációt? Több elméleti tanulmány a következőket állapította meg:

• Az áremelkedésre inkább felfigyelünk, mint a stabil vagy a csökkenő árakra – A drágulás emellett jobban meg is marad az emlékezetünkben. A stabil vagy csökkenő árakat kevésbé vesszük észre, pedig az infláció átlagos ütemének kiszámításához ezeket is figyelembe veszik.
• Jobban feltűnnek a gyakori készpénzes vásárlások – Az elmúlt évek során néhány népszerű áru és szolgáltatás ára az átlagosnál jobban emelkedett. Erre példa a benzin, a kenyér és a buszjegy. Gyakran előfordul, hogy az inflációra gondolva túlságosan is felkelti a figyelmünket, ha ezek ára megy fel. Végeredményben túlbecsülhetjük a tényleges inflációt.
• Kevésbé tűnik fel az ár, ha valamit ritkán veszünk, vagy ha beszedési megbízással fizetünk érte – A háztartások költségvetésének jelentős részét a ritkábban vásárolt áruk és szolgáltatások teszik ki. Ilyen például az autó és a nyaralás. Vannak olyan tételek is, például az albérlet vagy a telefonszámla, amelyet automatikus banki átutalással (csoportos beszedési vagy rendszeres átutalási megbízással) fizetünk ki. Az inflációról való véleményalkotáskor ezekről a kiadásokról és áruk változásáról hajlamosak vagyunk megfeledkezni.

• „Személyes” infláció – A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) egy átlagos áru- és szolgáltatáskosáron alapul. Az átlagos kosár az összes háztartást jellemzi. Azok a háztartások azonban, amelyek az átlagosnál nagyobb inflációt tapasztalnak, ennek jobban tudatában vannak, mint azok, amelyek az átlagosnál kisebb infláció előnyét élvezik.

  Példa: Ha a benzin ára jobban felmegy, mint a többi árué és szolgáltatásé, azok, akik gyakrabban használják az autót, valószínűleg nagyobbnak érzik az inflációt a HICP-nél, mivel az átlagnál többet költenek benzinre. Ezzel szemben azok számára, akik ritkábban vagy nem használnak autót, kisebb lesz az úgynevezett személyes infláció.

• Az inflációs rátát évente számolják, emlékezetünk viszont távolabbra tekint vissza – A HICP-t rendszerint éves növekedési ütemként adják meg. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos időszak, mondjuk 2009 januárjának általános árszintjét az egy évvel korábbi megfelelő időszakhoz, tehát 2008 januárjához mérik. Az emberek viszont gyakran a több évvel ezelőtti árakhoz viszonyítanak. Hosszú időszakot figyelembe véve ugyanakkor még akkor is jelentősen emelkednek az árak, ha az éves infláció üteme alacsony. Így ha például a HICP éves szinten 2%-kal nő, tíz év alatt ez az általános árszint több mint 20%-os emelkedését vonja magával.

• Árváltozás kontra minőségváltozás – Egy termék árának változását sokszor az inflációnak tudjuk be, pedig néha a termék minősége is megváltozik ezzel párhuzamosan. A HICP-ben ezt úgy veszik figyelembe, hogy a minőségváltozás hatását kiveszik az indexből.

  Példa: Lehet, hogy felment egy autótípus ára, de gyakran az új modell már az alapfelszereltségben is tartalmazza az előzőleg extrának számító elemeket, például a beépített navigációs rendszert, a légkondicionálást vagy a légzsákot. Ilyen esetben az ár részben a minőségjavulás és nem az infláció miatt megy fel. Ha például az autó átlagosan 5%-kal drágult, de ebből 1%-nyi a jobb minőségnek tudható be, a HICP ennél a cikknél 4%-os áremelkedést mutat.

Adatok áttekintése

Az euroövezeti fogyasztói árak inflációja 1961 után

Az 1970-es és 1980-as években több európai országban is felszökött az infláció. Az 1990-es évek közepe óta azonban határozottan lelassult a drágulás üteme, ami egyrészt az eurobevezetésre való felkészülésnek, másrészt az EKB monetáris politikájának köszönhető.

A legutóbbi időben jelentősen megemelkedtek az inflációs ráták, amiért elsősorban a megugró energia- és élelmiszerárak a felelősek.

Milyen tényezők állnak a legfrissebb inflációs adatok mögött?

Nem mindig azok a tételek fejtik ki a legnagyobb hatást az indexre, amelyeknek a legjobban megváltozik az áruk. Az inflációs ráta ugyanis az egyes termékeknek az átlagos háztartás fogyasztási kiadásaiban való részesedésétől, vagy más szóval „súlyától” is függ.

Nézzük meg a legfrissebb adatokat az interaktív inflációs vezérlőpulton.

Vizsgáljuk meg a legfrissebb és a múltbeli adatokat. Az egyes országokat kiválasztva megnézhetjük, milyen termékcsoportok alkotják az inflációs rátát. Valamely időszakot kiválasztva mozgóképen is megfigyelhetjük a havi alakulást.