Mi az AnaCredit?

2015. november 11. (aktualizálás napja: 2020. november 20.)

Az AnaCredit az euroövezet egyedi banki hiteleiről részletes tájékoztatást nyújtó adatállomány. A mozaikszó az „analytical credit datasets”, vagyis az analitikus hitelnyújtási adatállomány kifejezést takarja. Az EKB az euroövezeti és néhány euroövezeten kívüli nemzeti központi bankkal közösen indította el a projektet 2011-ben. Az adatok és nemzeti hitelnyilvántartások felhasználásával összeállított, harmonizált adatbázis többféle központi banki tevékenységet is támogat, így például a monetáris politikai döntéshozatalt és a makroprudenciális felügyeletet.

Az AnaCredit projekt

Miért van szükség az AnaCreditre?

A jó monetáris politikai döntések jó adatokon alapulnak, a pénzügyi válság miatt pedig két okból is megnövekedett a jobb, részletesebb statisztikák iránti igény.

1. A válság rámutatott, hogy a különböző gazdasági szektorok, valamint az euroövezeti országok egyes vállalatai és háztartásai igen eltérő módon reagálnak a gazdasági sokkokra. Az EKB-nak – szakpolitikai céljai érdekében – ismernie, értelmeznie és monitoroznia kell ezeket a folyamatokat.
2. Az EKB az euroövezet nemzeti központi bankjaival és hatóságaival együtt új makroprudenciális felügyeleti feladatokat vállalt, amelyek új eszköztárat és ismereteket kívánnak meg. Az AnaCredit elsődlegesen a monetáris politikával és a pénzügyi stabilitással kapcsolatos feladatokhoz ad további információkat, a későbbiekben pedig a bankfelügyelet pótlólagos igényeit is figyelembe veheti.

Az AnaCredit harmonizált koncepciókon és definíciókon alapul, és a jobb összehasonlíthatóság érdekében (legalább) az euroövezeti tagállamokat lefedi, jelentősen javítva az eurorendszer statisztikai információs bázisát.

Milyen előnyöm származhat az AnaCreditből?

A jó döntéshozatal alapja a tisztánlátás, amihez a központi bankoknak jó minőségű statisztikákra van szükségük. Az AnaCredit teljes körűen kielemzett statisztikáiból világosabb és részletesebb információkhoz jutnak, amelyek segítik a monetáris politikai döntéshozatalt, valamint támogatják a pénzügyi rendszer szilárdságát és átláthatóságát. Ebből a szakpolitikai döntéshozóktól és felügyelőktől kezdve a bankokon át az állampolgárokig mindenki profitálhat.

Miben más az AnaCredit?

Az AnaCredit az euroövezet összes országából nagyon részletes adatokat nyújt, amelyek a harmonizált elveknek és meghatározásoknak köszönhetően teljesen összevethetők. Így olyan elemzéseket és összehasonlításokat tesz lehetővé, amelyek a korábbi összesített adatokkal nem voltak megvalósíthatók. Ezek az elemzések a központi bank elsődleges döntéshozatali feladatainak, így a monetáris politika előkészítésének és kivitelezésének vagy a makroprudenciális felügyeletnek fontos részei.

Az AnaCredit részletes adatokat biztosít például a vállalkozásoknak, köztük a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott hitelek rendelkezésre állásáról, amelyről korábban csak részleges, felmérési adataink voltak. Láthatóvá váltak az egyes gazdasági szektorok vagy vállalati kategóriák (pl. kis vagy nagy, feldolgozóipari vagy szolgáltatószektorbeli) kereslet-kínálatában a különbségek, amelyek eddig rejtve voltak az aggregált adatok mögött. A kkv-k bankhitelhez való hozzáféréséről szóló megbízható információk rendkívül fontosak a monetáris politikai döntések szempontjából, hiszen a kkv-k a fő munkaadók, ők alkotják az európai gazdaság gerincét, és a finanszírozási helyzetük szinte kizárólag a bankoktól függ. Az AnaCredit által gyűjtött részletes adatok a vállalati adósságállomány alakulásának és az adott vállalati kategória szempontjából való fenntarthatóságának értékelésére is felhasználhatók, ami nagyon fontos az egyes banki kitettségi kategóriákhoz kapcsolódó kockázat értékelésénél.

A szakértőknek a felmerülő pénzügyi stabilitási kockázatok értékeléséhez is részletes adatokra van szükségük. Az AnaCredit rámutathat például, ha valamely tagország bankrendszere nem jól diverzifikált, és túl nagy nyitott kockázati pozíciói vannak az egyes régiókkal vagy iparágakkal szemben, így lehetővé teszi az ágazati vagy regionális hitelkockázatok pontosabb elemzését és az esetleges rendszerszintű kockázatok kialakulásának felfedését.

Az AnaCredit harmonizált adatszolgáltatása lehetőséget nyújt a vállalatok euroövezeti bankokkal szembeni teljes – a határon átnyúló kockázati pozíciókat is magában foglaló – hitelkitettségének értékelésére is, amely eddig a hézagos vagy nem teljesen összevethető információk miatt hiányzott. A bankfelügyelet így kiszűrheti, ha egy vállalat egy vagy több bank felé késedelmesen törleszt, felmérheti a vállalat hitelképességét, és értékelheti az adott vállalatnak kitett bankokat érintő esetleges kockázatot.

Miért van szüksége az EKB-nak ennyi adatra?

Az AnaCredit csak a feltétlenül szükséges adatokat kéri be. Jelenleg csak a vállalatoknak (és egyéb jogi személyeknek) nyújtott kölcsönökkel kapcsolatos adatokat gyűjtik össze, de csak ha a kölcsönösszeg meghaladja a 25 000 eurót. Különösen fontos a viszonylag alacsony küszöbérték alkalmazása ahhoz, hogy euroövezet-szerte a kis- és középvállalkozások finanszírozásának elemzéséhez rendelkezésre álló adatmennyiségek közötti jókora távolságot át lehessen hidalni.

Tudni fog róla a szomszédom, mennyivel tartozom a banknak?

Az EKB-nak általában véve nincs szüksége a hitelfelvevő kilétének ismeretére, és nem is áll szándékában értesülni róla. Ha a jövőben az EKB Kormányzótanácsa fontolóra veszi annak a lehetőségét, hogy az AnaCreditet a háztartások hiteleire – például az ingatlanhitelre – is kiterjeszti, az adatokat anonimizálni fogják. Az EKB garancia gyanánt, valamint hogy a jogszabály szövege ebből a szempontból megfelelő legyen, az európai adatvédelmi biztossal is konzultált, és az útmutatásait teljes mértékben figyelembe vette.

Mi történik, ha feltörik a rendszereket?

A központi bankok jelentős tapasztalatra tettek szert a titkos adatok védelmében, amely napi tevékenységük része. Az eurorendszer ugyanis már most is rengeteg nagyon szenzitív adatot kezel, és ehhez rendelkezik a megfelelő rendszerekkel. Jelenleg több európai országban is üzemelnek hitelnyilvántartók, és néhányukban még az itt tervezettnél is jóval nagyobb mennyiségű bizalmas adatot tárolnak. Minden elővigyázatossági intézkedést meghoznak a jelenben és a jövőben egyaránt, hogy az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban megóvják a személyes adatokat.

Mennyibe kerül az AnaCredit a bankoknak? Nem terheli ez túl a kis bankokat?

A kért adatok részletességének ismeretében az EKB tisztában van az adatszolgáltatóra háruló teherrel, különösen olyan országokban, ahol a részletes adatszolgáltatás új fogalom. Ezért 2014-ben átfogó, úgynevezett előny–költség eljárást végzett az adatszolgáltatási teher leszorítása érdekében. Ennek köszönhetően az AnaCreditről szóló rendelet csak azokat a követelményeket tartalmazza, amelyek szakpolitikai szempontból igazoltan jelentősek, vagy működési szempontból elég hasznosak ahhoz, hogy indokolják az adatgyűjtés induló és rendszeres költségeit. Ez az eljárás már régóta előírás minden új EKB-s statisztikai követelménnyel szemben. Mindent figyelembe véve tehát érdemes az adatgyűjtésre energiát fordítani, hiszen mind a központi, mind a kereskedelmi bankoknak szükségük van céljaikhoz a részletes és időszerű hitelkitettségi adatokra.

Emellett pedig különösen a kisebb pénzintézetekre tekintettel mindent elkövetünk, hogy a terheket a lehető legkisebbre leszorítsuk. Az arányosságról az adott ország nemzeti központi bankja úgy is gondoskodhat, hogy a kisebb pénzintézeteket eltéréssel kezeli. Ezáltal néhány helyen akár több száz bank is teljes egészében mentesülhet az adatszolgáltatási kötelezettség alól.

Nem túlzás a hitelenként több mint száz kérdést tartalmazó űrlap?

Ehhez ismerni kell a hátteret. Tekintsük át, hogy milyen adatokra van szükség az egyes hitelekkel kapcsolatban. 94 adattulajdonságról, valamint 7 egyedi azonosítóról van szó, amelyek többször előfordulnak az egyes begyűjtött táblákon. Való igaz, hogy a vállalatoknak néhány szenzitív adatot is meg kell adniuk (név, cím, jogi forma stb.), de ezek elengedhetetlenek a vállalat teljes adósságállományának konszolidációjához, amely Európa-szerte nagyon sok bankot érinthet. Éppen ezért kívánalom az adatok részletessége, pontossága és granularitása.

Hogyan gondoskodnak róla, hogy az AnaCredit ne kerüljön túl sokba a bankoknak?

Az EKB a projekt indulásától fogva gondosan felmérte az AnaCredit hatását, ügyelve a felmerülő költségek korlátozására. Ahogyan az minden új statisztikai adatgyűjtésnél előírás, az EKB 2014 folyamán „előny–költség” eljárással értékelte az új adatokból a felhasználók számára várható előnyöket a felmerülő költségekhez képest, beleszámítva az adatszolgáltatók (bankok) becsült költségét is. A banki üzletág képviselői, elsősorban az adott nemzeti központi bankon keresztül, közvetlenül részt vettek a folyamatban. Ezzel a bevált eljárással gondoskodnak az adatszolgáltatási követelmények lehető legtakarékosabb meghatározásáról. 2015. december 4-én az EKB nemhivatalos nyilvános konzultációt indított a részletes hitelezési és hitelkockázati adatok (AnaCredit) gyűjtéséről szóló EKB-rendelet tervezetéről, s ezzel lehetőséget nyújtott arra, hogy a nagyközönség megfigyeléseket tehessen az adatszolgáltatási követelményekről. A konzultáció utána az EKB elemezte és alaposan fontolóra vette a kapott észrevételeket. Abban az esetben, ha az EKB Kormányzótanácsa a jövőben ki kívánná terjeszteni az AnaCredit adatállománya által lefedett kört, fontolóra fogja venni az érdekeltek bevonására legalkalmasabb eljárást, ideértve annak a lehetőségét, hogy a kifejezetten bankfelügyeleti célú adatgyűjtésre vonatkozó követelményekről nyilvános konzultációt tart.

Ezt a kisokos cikket 2020. november 20-án aktualizáltuk, hogy szemléltesse a személyes adatok védelmére vonatkozó európai uniós keretszabályozás korábbi változását.