Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

1 Gazdálkodási jelentés

1.1 Az EKB gazdálkodási jelentésének célja

A gazdálkodási jelentést[1], amely az EKB éves pénzügyi beszámolójának szerves része, arra szánjuk, hogy kiegészítő információkat adjunk az olvasóknak a pénzügyi kimutatásokról.[2] Mivel az EKB tevékenysége és műveletei a monetáris politikai céljait szolgálják, a pénzügyi pozícióját és eredményét a pénzpolitikai intézkedéseivel együtt érdemes áttekintenünk.

A gazdálkodási jelentésben bemutatjuk az EKB fő tevékenységi köreit és műveleteit, és azt, hogy ezek miként befolyásolják a bank pénzügyi kimutatásait. Emellett elemezzük a mérleg és az eredménykimutatás év közbeni fő változásait, kitérve az EKB pénzügyi erőforrásairól szóló információkra. Végül leírjuk az EKB működésének a kockázati környezetét, kitérve a pénzügyi és működési kockázatokra, valamint a kockázatmérséklő és -kezelő intézkedésekre.

1.2 Tevékenységek

Az EKB az eurorendszer tagja, amelynek elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. A KBER alapokmányában[3] az EKB-nak a következő fő feladatokat írják elő: az euroövezet monetáris politikájának vitele, devizaműveletek folytatása, az euroövezeti országok hivatalos nemzetközi tartalékainak kezelése és a fizetési rendszerek zökkenőmentes működésének előmozdítása.

Ezen túlmenően az EKB hatáskörébe tartozik az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) hathatós és konzisztens működtetése is. Ennek érdekében olyan kényszerítő hatású (intruzív) és eredményes bankfelügyeletre törekszik, amellyel hozzájárul a bankrendszer biztonságához és megfelelő állapotához, valamint a pénzügyi rendszer szilárdságához.

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteiről az EKB és az euroövezeti nemzeti központi bankok (NKB-k) pénzügyi kimutatásaiban számolunk be, ami tükrözi az alapelvet, hogy az eurorendszer monetáris politikája decentralizált módon valósul meg. Az alábbi, 1. táblázatban az EKB megbízatásának teljesítéséhez szükséges legfontosabb műveleteket és feladatköröket tekintjük át, valamint bemutatjuk ezek hatását az EKB pénzügyi kimutatásaira.

1. táblázat

Az EKB fő tevékenységei és ezek hatása a pénzügyi kimutatásokra

1) Az értékpapír-kölcsönzéssel kapcsolatos további információk az EKB honlapján olvashatók.
2) A TARGET2-vel kapcsolatos további információk az EKB honlapján találhatók.

1.3 Pénzügyi folyamatok

1.3.1 Mérleg

Az EKB mérlege 2015 és 2018 között jelentősen kibővült az eszközvásárlási programban (APP)[4] végrehajtott értékpapír-vásárlások következtében.

Az EKB teljes eszközállománya 2019-ben 10,0 milliárd euróval 457,1 milliárd euróra emelkedett. Ennek fő oka a következők megemelkedése volt: (i) az EKB nemzetközi tartalékainak piaci értéke, amelyet az aranyárfolyam emelkedése, valamint az USA-dollár és japán jen euróval szembeni év közbeni felértékelődése okozott; (ii) a forgalomban lévő eurobankjegyek értéke.[5]

1. diagram

Az EKB mérlegének fő elemei

(milliárd EUR)

Forrás: EKB.

Az euróban denominált monetáris politikai célú értékpapír-állomány 2019 végén az EKB teljes eszközállományának 55%-át tette ki. Ez a mérlegpozíció az EKB-nak azon értékpapír-állományait foglalja magában, amelyeket az értékpapírpiaci program (SMP), a három fedezettkötvény-vásárlási program (CBPP1, CBPP2, CBPP3), az ABSPP és a PSPP keretében szerzett meg. Az EKB 2019 folyamán az APP-portfólióiban levő lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést teljes egészében újra befektette. Ezenkívül 2019. november 1-től az eurorendszer havi teljes vásárlásáról szóló 2019. szeptember 12-i kormányzótanácsi határozat[6] alapján újraindította az APP-beli nettó értékpapír-vásárlásokat, amelyekre előre lefektetett elfogadhatósági kritériumok vonatkoznak.

2019 végén az EKB által monetáris politikai céllal vásárolt értékpapír-portfólió 1,3 milliárd euróval 250,4 milliárd euróra esett (lásd a 2. diagramot), aminek hátterében főként az SMP, a CBPP1 és a CBPP2 keretében tartott értékpapírok visszaváltása áll. Az állományok összesen 2,2 milliárd euróval csökkentek. A PSPP-portfólió – főként a benne tartott értékpapírokon keletkezett ázsiók és diszázsiók amortizációjának[7] nettó hatásaként – 0,1 milliárd euróval csökkent, ami bőségesen ellensúlyozta a 2019 utolsó két havában lezajlott nettó vásárlásokat.

2. diagram

Monetáris politikai célú értékpapír-állomány

(milliárd EUR)

Forrás: EKB.

Az EKB aranyat, különleges lehívási jogokat, USA-dollárt, japán jent és kínai renminbit tartalmazó nemzetközi tartalékainak euróban kifejezett összértéke 2019-ben 6,2 milliárd euróval 75,8 milliárd euróra emelkedett.

Az EKB aranykészleteinek és aranyköveteléseinek euróban kifejezett értéke 2019-ben 3,8 milliárd euróval 22,0 milliárd euróra emelkedett (lásd a 3. diagramot), aminek hátterében az arany euróban kifejezett piaci árának emelkedése áll, miközben a kérdéses állományok unciában vett mérete nem változott. Ez az EKB átértékelési számláin is azonos összegű emelkedést generált (lásd a „Pénzügyi erőforrások” című 1.3.2 pontot).

3. diagram

Aranyállományok, aranyárfolyamok

(Bal skála: milliárd EUR; jobb skála: unciánkénti aranyár euróban)

Forrás: EKB.
Megjegyzés: Az „Arany átértékelési számlái” tételben nincsenek benne az euroövezethez 1999. január 1. után csatlakozott tagállamok központi bankjainak azok a hozzájárulásai, amelyeket az EKB-nak – az eurorendszerbe történő belépésük előtti napon fennálló – felhalmozott arany átértékelési számlájára teljesítettek.

Az EKB USA-dollár-, japán jen- és kínai renminbialapú nettó devizaállománya[8] euróban számolva 2,4 milliárd euróval 53,1 milliárd euróra emelkedett (lásd a 4. diagramot), amit elsősorban az okozott, hogy az ezeken az állományokon az év folyamán szerzett jövedelmet újra befektettük, és hogy az euro leértékelődött az USA-dollárhoz és a japán jenhez képest. Az euro leértékelődése az EKB átértékelési számláinak megnövekedett állományaiban is tetten érhető (lásd a „Pénzügyi erőforrások” című 1.3.2 pontot).

4. diagram

Devizaállományok

(milliárd EUR)

Forrás: EKB.

Az EKB devizaállományának fő alkotóeleme továbbra is az USA-dollár, amely 2019 végén a teljes állomány megközelítőleg 77%-át tette ki.

Az EKB háromlépcsős folyamatban kezeli a devizatartalékok befektetését. Az első lépcsőben a kockázatkezelői megterveznek egy stratégiai benchmarkportfóliót, amelyet elfogad a Kormányzótanács. A második lépésben a bank portfóliókezelői megtervezik a taktikai benchmarkportfóliót, amelyet az Igazgatóság fogad el. Harmadszor pedig az NKB-k decentralizált módon, napi szinten végeznek befektetéseket.

Az EKB a devizatartalékait elsősorban értékpapírba és pénzpiaci betétbe fekteti be, vagy folyószámlán vezeti őket (lásd az 5. diagramot). A portfólióba tartozó értékpapír-állományokat év végi piaci árfolyamon értékeljük.

5. diagram

A devizabefektetések összetétele

(milliárd EUR)

Forrás: EKB.

A devizatartalékkal az EKB az esetleges devizapiaci intervenciókat kívánja finanszírozni. A tartalékkezeléssel tehát a következő három célt elégíti ki (fontossági sorrendben): likviditás, biztonság és hozam. Ennek megfelelően ez a portfólió főként rövid lejáratú értékpapírokból áll (lásd a 6. diagramot).

6. diagram

A devizában denominált értékpapírok lejárati profilja

Forrás: EKB.

A saját vagyonalap-portfólió értéke 2019-ben gyakorlatilag nem változott (lásd a 7. diagramot). A portfólió főként euróban denominált értékpapírokat foglal magában, amelyeket év végi piaci árfolyamon értékelünk.

7. diagram

Az EKB saját vagyonalap-portfóliója

(milliárd EUR)

Forrás: EKB.

Az EKB a saját vagyonalap-portfólióját közvetlen ellenpárjaként tartja a befizetett tőkéjének, a pénzügyi kockázatra képzett céltartaléknak és az általános tartalékalapnak. A portfólió azt a célt szolgálja, hogy a jegybankot olyan bevétellel lássa el, amellyel a nem felügyeleti jellegű feladatok ellátásával kapcsolatos működési ráfordításokat fedezni tudja.[9] Ezzel összefüggésben a saját vagyonalap-portfólió kezelése során a hozammaximalizálás a cél, amely során több kockázati határértéket veszünk figyelembe. Ez egy olyan lejárati szerkezetet eredményez (lásd a 8. diagramot), amely diverzifikáltabb, mint a devizatartalék-portfólióé.

8. diagram

Az EKB saját vagyonalapjában tartott értékpapírok lejárati szerkezete

Forrás: EKB.

1.3.2 Pénzügyi erőforrások

Az EKB pénzügyi erőforrásai a saját tőkét, az általános kockázati céltartalékot, az átértékelési számlákat és az adott év nyereségét foglalják magukban. Ezeket (i) bevételt generáló eszközökbe fektetjük, illetve (ii) a pénzügyi kockázatok nyomán realizált veszteségek közvetlen ellensúlyozására fordítjuk. 2019. december 31-én az EKB pénzügyi erőforrásainak összértéke 47,7 milliárd eurót tett ki (lásd a 9. diagramot). Ez az összeg főként az euro leértékelődése nyomán növekvő átértékelési számlák miatt 5,7 milliárd euróval több volt, mint 2018-ban.

9. diagram

Az EKB pénzügyi erőforrásai

(milliárd EUR)

Forrás: EKB.
Megjegyzés: „Az átértékelési számlákba” beletartozik az aranyon, devizán és értékpapír-állományokon elért teljes átértékelési nyereség, de nem tartozik bele a munkaviszony megszűnése utáni juttatások átértékelési számlája.

Az árfolyam-átértékelés alá eső aranykészleteken, devizaeszközökön és értékpapírokon keletkezett, nem realizált nyereség nem az eredménykimutatásban van bevételként elszámolva, hanem közvetlenül az EKB mérlegének forrásoldalán, az átértékelési számlákon. Az említett számlaállományok arra szolgálnak, hogy a jövőbeli kedvezőtlen árváltozás, illetve devizaárfolyam-változás hatását semlegesítsék, megerősítve ezzel az EKB-nak az alapvető kockázatokkal szembeni ellenálló képességét. Az arany, deviza és értékpapír átértékelési számlái[10] 2019-ben 5,1 milliárd euróval 30,2 milliárd euróra emelkedtek, elsősorban a magasabb aranyárfolyam és az eurónak az USA-dollárral és japán jennel szembeni leértékelődése miatt (lásd a 10. diagramot).

10. diagram

A főbb devizaárfolyamok és az aranyárfolyam a 2015–19-es időszakban

(százalékos változás 2015-höz képest; év végi adatok)

Forrás: EKB.

Az EKB eszköz- és kötelezettségállományain egy adott pénzügyi évben keletkező nyereség felhasználható az adott évben esetleg keletkező veszteségek semlegesítésére. 2019-ben az EKB nyeresége 2,4 milliárd € volt, 0,8 milliárd euróval több, mint 2018-ban.

Az EKB a pénzügyi kockázatoknak való kitettségét figyelembe véve (lásd a „Pénzügyi kockázatok” című 1.4.1 pontot) a pénzügyi kockázatra is képez céltartalékot. A céltartalék nagyságát évről évre felülvizsgáljuk, számos olyan tényezőt figyelembe véve, mint például a kockázatos eszközállományok szintje, a következő évre prognosztizált eredmény és a kockázati értékelés. A kockázati céltartalék és az EKB általános tartalékalapjában található összeg együttesen nem haladhatja meg az euroövezeti NKB-k által befizetett tőke értékét. Az EKB 2019. január 1-jén fennálló tőkejegyzési kulcsának ötéves kiigazítása és az euroövezeti NKB-k jegyzett tőkében kapott súlyainak ebből eredő csökkenése után, figyelembe véve továbbá az EKB pénzügyi kockázatoknak való kitettségének vizsgálati eredményeit, a Kormányzótanács úgy határozott, hogy az EKB pénzügyi kockázati céltartalékából 84 millió eurót felszabadít annak érdekében, hogy megfeleljen a maximálisan megengedett 7,5 milliárd eurós szintnek, amely az euroövezeti NKB-k által jegyzett tőke értékével egyezik meg.

Az EKB tőkéje, amelyet az euroövezeti és az övezeten kívüli NKB-k fizetnek be, 2019. december 31-én 7,7 milliárd eurót tett ki, ami 81 millió euróval kevesebb, mint 2018 végén. A csökkenés az EKB tőkejegyzési kulcsának 2019. január 1-jén érvénybe lépett ötévenkénti módosításából ered, amely az euroövezetbeli (a tőkejegyzést teljes egészében befizető) NKB-k súlyának csökkenését vonta maga után.

2020-ban megváltozik az NKB-knak az EKB tőkéjében való részesedése, aminek oka az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépése és az, hogy a Bank of England ennek nyomán kiválik a Központi Bankok Európai Rendszeréből (KBER). Az EKB jegyzett tőkéje nem változik, mivel a Bank of England jegyzett tőkebeli részesedése szétosztásra kerül az euroövezetbeli és azon kívüli NKB-k között. 2020-ban a befizetett tőke sem módosul, mivel a bennmaradó NKB-k fedezik a Bank of England befizetett tőkéből kivont részesedését.

1.3.3 Eredménykimutatás

A 2015–19-es időszakban az EKB nyeresége fokozatosan emelkedett, körülbelül 1,1 milliárd euróról körülbelül 2,4 milliárd euróra (lásd a 11. diagramot), ami elsősorban a nemzetközi tartalékon és a monetáris politikai célú értékpapír-állományon keletkező magasabb kamatbevételnek tudható be. Ez bőségesen ellensúlyozza a forgalomban lévő bankjegyeken[11] és a saját vagyonalap-portfólión keletkezett kamatbevétel visszaesését.

2019-ben az EKB nyeresége 2366 millió € volt (2018: 1575 millió €). A 2018-hoz viszonyított 790 millió eurós emelkedés mind a magasabb nettó kamatbevételnek, mind a pénzügyi műveletek jobb eredményeinek betudható.

11. diagram

Az EKB eredménykimutatásának fő elemei

(millió EUR)

Forrás: EKB.
Megjegyzés: az „Egyéb bevételek és ráfordítások” alá a „Díjakból, jutalékokból eredő nettó bevétel/ráfordítás”, a „Részvényekből és részesedésekből származó bevétel”, az „Egyéb bevétel” és az „Egyéb ráfordítás” sorok tartoznak.

Az EKB nettó kamatbevétele 410 millió euróval 2686 millió euróra nőtt (lásd a 12. diagramot), ami elsősorban a nemzetközi tartalékokon és a monetáris politikai célú értékpapír-állományon keletkező magasabb kamatbevételnek tudható be.

12. diagram

Nettó kamatbevétel

(millió EUR)

Forrás: EKB.

A nemzetközi tartalékon keletkezett nettó kamatbevétel 190 millió euróval 1052 millió euróra nőtt, ami főként az USA-dollárban tartott értékpapírokon szerzett nagyobb kamatbevételnek tudható be.

Az USD értékpapír-állománynak 2018 legnagyobb részében (lásd a 13. diagramot) – különösen a rövidebb lejáratokon megfigyelhető – hozamemelkedési trendje miatt az EKB nagyobb hozamú értékpapírokat vásárolt, aminek következtében az előző évhez képest megnőtt az USA-dollár-portfólión szerzett átlagos hozam. Ennek a portfólión 2019-ben szerzett kamatbevételre pozitív hatása volt.

13. diagram

Kétéves államkötvény hozamok az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában

(éves százalékok; hó végi adatok)

Forrás: EKB.

A monetáris politikai célú értékpapír-állományon keletkező nettó kamatbevétel 2019-ben 1447 millió € volt, 212 millió euróval magasabb, mint 2018-ban (lásd a 14. diagramot). Az APP értékpapír-állományon keletkező nettó kamatbevétel 316 millió euróval 1136 millió euróra emelkedett. Ez főként a PSPP-portfóliónak tudható be, mivel ebből átlagosan nagyobb állománnyal rendelkeztünk, aminek az év során nagyobb volt az átlagos hozama, mint 2018-ban. Az elmúlt két évben tapasztalt hozamemelkedés mögött főként a következő okok állnak: (i) a 2018 során a hosszú távú átlagos hozamhoz viszonyítva nagyobb hozamot eredményező értékpapírok vásárlása; (ii) a tőketörlesztés újrabefektetése 2019-ben, amelynek a hozama meghaladta a visszaváltott értékpapírokét. Az euroövezeti államkötvényhozamok ugyanakkor 2019-ben átlagosan alacsonyak maradtak (lásd a 15. diagramot). Az APP-értékpapírok nagyobb nettó kamatbevétele bőven ellensúlyozta az SMP, CBPP1 és CBPP2 portfóliókon keletkező nettó kamatbevételek csökkenését, amelyek 104 millió euróval 311 millió euróra estek, ahogy az értékpapír-állományok lejáró futamidejének hatására csökkent a szóban forgó portfóliók mérete. A monetáris politikai célú értékpapír-állomány 2019-ben az EKB nettó kamatbevételének mintegy 54%-át generálta.

14. diagram

Monetáris politikai célú értékpapír-állományokon keletkezett nettó kamatbevétel

(millió EUR)

Forrás: EKB.

15. diagram

Tízéves államkötvényhozamok az euroövezetben

(éves százalékok; hó végi adatok)

Forrás: EKB.

Mind a forgalomban lévő bankjegyeknek az EKB-ra eső részesedésén keletkező kamatbevétel, mind az átadott nemzetközi tartalék utáni NKB-követelésekre fizetendő kamatráfordítás nulla volt annak következtében, hogy az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteihez (MRO) használt kamatláb 0% volt.

Csökkent az egyéb nettó kamatbevétel nagyrészt amiatt, hogy az euroövezetbeli alacsony hozamkörnyezet miatt a saját vagyonalap-portfólión kevesebb kamatbevétel keletkezett.

A pénzügyi műveletek és a pénzügyi eszközök értékvesztésének nettó eredménye 176 millió eurós nyereség volt (lásd a 16. diagramot). A 2018-asnál 322 millió euróval nagyobb szám fő okai a nagyobb realizált árfolyameredmények voltak.

Az értékpapír-eladásokon realizált nettó árfolyamnyereség keletkezett 2019-ben, ami elsősorban az USA-dollárban denominált értékpapírok árfolyamnyereségének tudható be, mivel a dolláralapú kötvényhozamok csökkenése az év folyamán pozitívan hatott a piaci értékükre.

16. diagram

Realizált eredmény és értékvesztés

(millió EUR)

Forrás: EKB.

Emellett az EKB általános kockázati céltartalékából 84 millió € felszabadításra került az eredménykimutatásba 2019. december 31-én azért, hogy a céltartalék megfeleljen az euroövezetbeli NKB-k által befizetett tőke alapján meghatározott felső értékhatárnak (lásd a „Pénzügyi erőforrások” című 1.3.2 pontot).

Az EKB teljes működési ráfordításai, ideértve az értékcsökkenést és a bankjegy-előállítási szolgáltatásokat, 42 millió euróval 1156 millió euróra emelkedtek (lásd a 17. diagramot). A 2018-hoz viszonyított emelkedés főként a nagyobb személyi jellegű költségeknek tudható be, amelynek oka: (i) a 2019-ben túlnyomórészt a bankfelügyeletben fennálló nagyobb átlagos dolgozói létszám és az (ii) egyéb hosszú távú juttatásokhoz kapcsolódó magasabb ráfordítás, amelyet elsősorban az aktuáriusi értékeléshez 2019 végén alkalmazott kisebb diszkontráta okozott. Az előzőleg az „Igazgatási ráfordítások” soron kimutatott lízingre vonatkozó bérleti kiadások a 2019. évi új lízingszabályozás nyomán át lettek sorolva az értékcsökkenés alá. Ennek eredményeként az igazgatási ráfordítások a tavalyinál kisebbek, az értékvesztés pedig nagyobb lett. Az előbbi az ügynökségi szerződéssel dolgozó munkavállalókhoz és a külsős szaktanácsadói támogatáshoz kapcsolódó ráfordítások mérséklődése révén is csökkent.

A bankfelügyelettel kapcsolatos ráfordításokat teljes egészükben fedezik a felügyelt pénzintézetekre kivetett díjak.[12]

17. diagram

Működési ráfordítások és felügyeleti díjak

(millió EUR)

Forrás: EKB.
Megjegyzés: A működési ráfordítások megoszlanak a központi banki és bankfelügyeleti funkciók között. Az EKB támogató szervezeti egységei által biztosított közös szolgálatok költsége megoszlik az említett két kategória között. A közös szolgálatokat az EKB meglévő támogató szakterületei biztosítják. Idetartozik az épületgazdálkodás, az emberierőforrás-kezelés, az igazgatási szolgálatok, a költségvetés és kontrolling, a számviteli, a jogi, a kommunikációs, a fordítási, a belső ellenőrzési, a statisztikai és az informatikai területek.

1.4 Kockázatkezelés

Az EKB tevékenységének meghatározó eleme a kockázatkezelés, amelyet folyamatosan végez (i) a kockázatok feltárásán és értékelésén, (ii) a kockázati stratégia és irányelvek felülvizsgálatán, (iii) kockázatmérséklő intézkedések meghozatalán és (iv) a kockázatok monitorozásán és jelentésén keresztül. A felsorolt folyamatok mindegyikét hatékony módszertanok, eljárások és rendszerek támogatják.

1. ábra

Kockázatkezelési ciklus

Az EKB mind pénzügyi, mind működési kockázatoknak ki van téve. A következő pontokban ezek forrásaival és az alkalmazandó kockázatkezelési szabályozással foglalkozunk.

1.4.1 Pénzügyi kockázatok

Az EKB Igazgatósága olyan irányelveket és eljárásokat javasol, amelyekkel az EKB megfelelően védhető a rá ható pénzügyi kockázatoktól. Az eurorendszerbeli központi banki szakértőket tömörítő Kockázatkezelési Bizottság (RMC) többek között olyan pénzügyi kockázatok monitorozása, mérése és jelentése terén játszik szerepet, amelyek az eurorendszer mérlegéhez kapcsolódnak; az RMC hatásköre ezenkívül a kapcsolódó módszertanok és keretek meghatározása és felülvizsgálata. Ezzel segíti a döntéshozó testületeket abban, hogy biztosítsák az eurorendszer megfelelő védelmét.

A pénzügyi kockázatok az EKB alaptevékenységi köreiből és a hozzájuk kapcsolódó kitettségekből származnak. Az EKB kockázati profiljának kezelése során művelettípusonként más-más kockázatikontroll-rendszereket és határértékeket alkalmazunk, amelyek a különféle portfóliók monetáris politikai vagy befektetési céljait és a műveletbe bevont eszközök kockázati jellemzőit tükrözik.

Az említett kockázatok nyomon követése és értékelése céljából az EKB több, házon belül kidolgozott kockázatbecslő technikára támaszkodik. Ezek közös piaci és hitelkockázati szimulációs keretrendszeren alapulnak. A kockázati mérőszámokat megalapozó legfontosabb modellezési fogalmakat, technikákat és feltevéseket az ágazati normák és a rendelkezésre álló piaci adatok alapján alakítottuk ki. A kockázatokat jellemzően a várható veszteség (ES)[13] mutatóval számszerűsítjük, amelyet 99%-os konfidenciaszinten egyéves időtávon becslünk. A kockázatok kiszámítására két módszertant alkalmazunk: (i) a számviteli megközelítést, amelynek értelmében a kockázati becslések számítása során az EKB átértékelési számláit puffernek tekintjük az összes vonatkozó számviteli szabállyal összhangban; és (ii) a pénzügyi megközelítést, amelynek értelmében az átértékelési számlákat nem tekintjük a kockázatszámításkor puffernek. Az EKB emellett egyéb kockázati mérőszámokat is számít eltérő konfidenciaszinteken, érzékenységi és stresszforgatókönyv-elemzéseket készít, valamint a kockázatokról alkotott átfogó kép fenntartása érdekében a kitettségekről és a bevételről hosszabb távú prognózisokat is vizsgál.[14]

Az EKB valamennyi kockázata csökkent az év során. 2019 végén az EKB összes portfóliója együttes pénzügyi kockázatainak a számviteli megközelítés szerint, ES-mutatóval mért értéke, 99%-os konfidenciaszinten, egyéves időtávon 8,1 milliárd eurót tett ki, amely 1,1 milliárd euróval kevesebb, mint a 2018 végén becsült kockázatok. E mögött az EKB befektetési portfólióinak kisebb deviza- és kamatkockázata, az ezekben levő értékpapírok hitelminőségének javulása és az SMP, a CBPP1 és a CBPP2 keretében tartott értékpapírok visszaváltása áll.

A hitelkockázat forrásai az EKB monetáris politikai portfóliói, az euróban denominált saját vagyonalap-portfóliója és a nemzetközi tartalékai. Bár a monetáris politikai célból vásárolt értékpapír-állományt értékvesztéssel módosított, amortizált bekerülési értéken mutatjuk ki, és ezért értékesítés híján nincs kitéve a hitelminőség változásához kapcsolódó árváltozásnak, továbbra is ki van téve a hitel-nemteljesítési kockázatnak. Az euróban denominált saját vagyonalapot és a nemzetközi tartalékot piaci árfolyamon kell értékelni, ezért ki vannak téve a hitelminőség-változásnak és a nemteljesítési kockázatnak. A hitelkockázat tavaly óta csökkent, ami több európai állami kibocsátó jobb hitelminőségének és az SMP-állományok visszaváltásának köszönhető.

A hitelkockázatot elsősorban az elfogadhatósági követelmények, az elvárható gondosságra vonatkozó eljárások és az egyes portfóliók között eltérő határértékek alkalmazásával lehet enyhíteni.

A deviza- és árupiaci kockázatok az EKB deviza- és aranyállományaiból származnak. A devizakockázat az előző évhez képest kisebb, mivel megnőtt a kedvezőtlen deviza- és aranyárfolyam-mozgások elleni pufferként ható átértékelési számlák értéke.

Az említett eszközök pénzpolitikai szerepére tekintettel az EKB nem fedezi a kapcsolódó deviza- és árukockázatokat, hanem az átértékelési számlák fenntartásával és az állományoknak a különféle devizanemek és arany közötti diverzifikálásával mérsékli őket.

Az EKB nemzetközi tartalékait és az euróban denominált saját vagyonalapját főként rögzített kamatozású értékpapírokba fektetjük, és a piaci alapú értékelésből eredő kamatkockázatnak vannak kitéve, mivel értékelésükhöz a piaci árakat alkalmazzuk. Az EKB nemzetközitartalék-állományait elsősorban viszonylag rövid lejáratú eszközökbe fektetjük (lásd a „Mérleg” című 1.3.1 pontban a 6. diagramot), a saját vagyonalapban található eszközöknek viszont általában hosszabb a futamideje (lásd a „Mérleg” című 1.3.1 pontban a 8. diagramot). A számviteli megközelítés szerint mért kockázati komponens 2018-hoz képest csökkent, ami a piaci helyzet alakulásának tudható be.

Az EKB piaci alapú értékelésből eredő kamatkockázatát eszközallokációs intézkedésekkel és az átértékelési számlákon keresztül mérsékeljük.

További kamatkockázat forrása az EKB eszközein szerzett kamat és a kötelezettségei után fizetett kamat eltérése, amely kihat a nettó kamatbevételre. A kockázat nem valamely konkrét portfólióhoz, hanem közvetlenül az EKB teljes mérlegének szerkezetéhez kapcsolódik, különös tekintettel az eszközök, illetve források lejárati és hozamszerkezetei közötti eltérésekre. Monitorozása az EKB jövedelmezőségéről tett prognózisokkal történik, amelyek azt jelzik, hogy az EKB várhatóan a következő években is nettó alapon kamatbevételre tesz szert.

Az ilyen kockázatot eszközallokációs intézkedésekkel kezeljük, és nagyságát tovább mérsékli, hogy az EKB mérlegében kamatmentes kötelezettségek is vannak.

1.4.2 Működési kockázat

Az EKB működésikockázat-kezelése (ORM)[15] a nem pénzügyi jellegű kockázatokra terjed ki.

Az Igazgatóság feladata az EKB ORM-politikájának és keretrendszerének meghatározása és jóváhagyása. Az Igazgatóságot a működésikockázat-kezelést érintő felvigyázói szerepkörének ellátásában a Működési Kockázati Bizottság (ORC) támogatja. Az ORM az EKB irányítási szerkezetének[16] és gazdálkodási folyamatainak szerves része.

Az ORM-keretrendszer fő célja lehetővé tenni, hogy az EKB teljesítse küldetését és elérje céljait, megőrizve eközben az intézmény hírnevét, és megvédve eszközeit a veszteségtől, visszaéléstől és káreseménytől. Az ORM-keretrendszerben az egyes szakterületek feladata a saját működési kockázataik, incidenseik és kontrollrendszereik meghatározása, értékelése, monitorozása, valamint a megfelelő válaszlépések megtétele és jelentése. A kockázati válaszstratégiákhoz és a kockázatvállalási eljárásokhoz az EKB kockázati toleranciára vonatkozó elvei nyújtanak útmutatást. Ezek egy olyan ötször ötös kockázati mátrixhoz kapcsolódnak, amely mennyiségi és minőségi kritériumokat alkalmazó hatás- és valószínűségi skálákra épül.

Az EKB egyre összetettebb veszélyhelyzetek környezetében üzemel, és napi tevékenysége során is igen sokféle működési kockázat van jelen. A legtöbb gondot jelentő területek közé sokrétű, nem pénzügyi kockázatok is beletartoznak, amelyek személyekből, információkból, rendszerekből, folyamatokból és külső szolgáltatókból erednek. Az EKB ezért olyan eljárásokat vezetett be, amelyek lehetővé teszik a működési kockázatok folyamatos és eredményes kezelését, és a kockázatokra vonatkozó információk döntéshozatalba történő beépítését. Az EKB nagy figyelmet fordít emellett a rugalmasságának a növelésére. Ez azt jelenti, hogy olyan válaszadási struktúrákat és készenléti terveket dolgoztunk ki, amelyek működési zavar esetén biztosítják a kritikus fontosságú üzletmeneti funkciók folytonosságát.

2 Az EKB pénzügyi kimutatásai

2.1 Mérleg a 2019. december 31-i fordulónapon

Megjegyzések: A pénzügyi kimutatásokban és a megjegyzésekben található táblázatokban szereplő részösszegek a kerekítés miatt nem feltétlenül adják ki a végösszeget. A 0 és (0) számadatok nullára kerekített pozitív vagy negatív összegeket jelölnek, a (-) kötőjel pedig nullát.

2.2 Eredménykimutatás a 2019. december 31-én záródó évről

Frankfurt am Main, 2020. február 11.
Európai Központi Bank

Christine Lagarde
elnök

2.3 Számviteli irányelvek

A pénzügyi kimutatások megjelenítése, felépítése

Az EKB pénzügyi kimutatásait az alábbi számviteli irányelvek szerint állítottuk össze.[17] Az EKB Kormányzótanácsának megítélése szerint ezek segítségével a pénzügyi kimutatások valós, megbízható képet adnak, ugyanakkor kifejezik a központi banki tevékenység sajátosságait is.

Számviteli alapelvek

A következő számviteli alapelveket alkalmaztuk: valódiság, átláthatóság, óvatosság, a mérlegfordulónap után bekövetkezett gazdasági események kimutatása, lényegesség, folytonosság, időbeli elhatárolás elve, következetesség és összehasonlíthatóság.

Az eszközök és források kimutatása

Valamely eszköz vagy forrás a mérlegben csak akkor kerül kimutatásra, ha valószínűsíthető, hogy az EKB-nak a jövőben hozzá kapcsolódóan gazdasági haszna vagy ráfordítása keletkezik, ha az eszközzel vagy forrással összekapcsolható minden kockázat, illetve hozadék lényegében átszállt az EKB-ra, valamint az eszköz költsége vagy értéke, illetve a kötelezettség összege megbízhatóan mérhető.

Az elszámolás alapja

A beszámoló készítésénél az EKB a beszerzési értéken alapuló elszámolást alkalmazza azzal a módosítással, hogy a forgalomképes értékpapírok (kivéve a jelenleg monetáris politikai céllal tartott állományt), az arany és egyéb, mérlegben és mérleg alatt nyilvántartott devizaeszközök és -kötelezettségek piaci értéken vannak kimutatva.

A pénzügyi eszközöket és forrásokat érintő tranzakciók az elszámolásuk napjával kerülnek a könyvekbe.

Az azonnali értékpapírügyletek kivételével a devizaalapú pénzügyi instrumentumokban kötött ügyleteket mérleg alatti számlákban, a kötés napján mutatjuk ki. Az elszámolás napjával a mérleg alatti tételeket vissza kell vezetni, és az ügyleteket a mérlegben kell kimutatni. A devizakereskedelem a nettó devizapozíciót az üzletkötés napján érinti, továbbá az eladásból realizált eredményt is az üzletkötés napján számítjuk. A devizaalapú pénzügyi instrumentumok után felhalmozott kamatot, ázsiót és diszázsiót naponta számítjuk és könyveljük, ezek a felhalmozott összegek tehát naponta befolyásolják a devizapozíciót.

Arany- és devizaeszközök, illetve -források

A devizában denominált eszközök és források euróra történő átváltása a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon történik. A bevételek és a ráfordítások átváltása a kimutatás napján érvényes devizaárfolyamon valósul meg. A devizaeszközök és -források átértékelése mind a mérlegben, mind a mérlegen kívül szereplő instrumentumok esetében devizanemenként történik.

A devizaeszközök és -források piaci értékelését az árfolyamváltozás miatti átértékeléstől elkülönítve kell kezelni.

Az aranykészleteket a mérlegforduló napján érvényes piaci árfolyamon kell kimutatni. Az arany esetében nincs megkülönböztetve az ár és a devizaárfolyam szerinti átértékelésből adódó különbözet, értékelésük az unciánkénti euroár alapján történik, amelyet a 2019. december 31-ével záruló évre a 2019. december 31-én érvényes EUR/USD árfolyamból számítunk.

A különleges lehívási jogot (SDR) egy valutakosár alapján definiáljuk, értékét pedig öt főbb devizanem (USA-dollár, euro, kínai renminbi, japán jen és font sterling) árfolyamainak súlyozott összege alapján határozzuk meg. Az EKB SDR-állományát a 2019. december 31-én érvényes EUR/SDR árfolyam alapján konvertáltuk euróra.

Értékpapír

Monetáris politikai célú értékpapír-állomány
A meglevő, monetáris politikai célú értékpapír-állomány kimutatása értékvesztéssel módosított, amortizált bekerülési értéken történik.

Egyéb értékpapír
A forgalomképes értékpapírokat (a jelenleg monetáris politikai céllal tartott állomány kivételével) és hasonló eszközöket vagy a mérlegfordulónapon érvényes piaci középárfolyamon, vagy a vonatkozó hozamgörbe alapján külön-külön kell értékelni. Az értékpapírba ágyazott opciót nem különítjük el értékelési célból. A 2019. december 31-ével záruló évben a 2019. december 30-án érvényes piaci középárfolyamokat alkalmaztuk. Az alacsony likviditású részvényeket és az egyéb, állandó befektetésként tartott részvényinstrumentumokat értékvesztéssel módosított bekerülési értéken tartjuk nyilván.

Az eredményelszámolás

A bevételeket és a ráfordításokat a keletkezés, illetve a felmerülés időszakában kell kimutatni.[18] A deviza-, arany- és értékpapír-eladáson realizált nyereség és veszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A realizált nyereséget, illetve veszteséget az adott eszköz átlagos bekerülési értékének figyelembevételével kell kiszámítani.

A nem realizált nyereség nem kerül bevételként elszámolásra, és közvetlenül egy átértékelési számlára van átvezetve.

A nem realizált veszteséget abban az esetben kell az eredménykimutatásba átvezetni, ha az értéke az év végén meghaladja a megfelelő átértékelési számlán nyilvántartott korábbi átértékelési nyereséget. A valamely értékpapírból, devizából vagy aranyból származó nem realizált veszteség nem kerül nettósításra a más értékpapírból, devizából vagy aranyból származó nem realizált nyereséggel szemben. Amennyiben az eredménykimutatásba átvezetett bármely tétel esetében ilyen jellegű nem realizált veszteségek állnak fenn, az adott tétel átlagos bekerülési értéke az év végi deviza-, illetve piaci árfolyamra csökken. A kamatswapügyleteken nem realizált veszteség, amelyet az év végén az eredménykimutatásban kell elszámolni, az elkövetkező évek során kerül amortizálásra.

Az értékvesztés hatását az eredménykimutatásban kell megjeleníteni, és a következő években csak abban az esetben vezethető vissza, ha az értékvesztés csökken, és ha ez összefüggésbe hozható az értékvesztés első kimutatása után megfigyelhető valamely eseménnyel.

Az értékpapírokon keletkezett ázsió, illetve diszázsió értékvesztését az értékpapír szerződés szerint hátralévő élettartamára vetítve írjuk le.

Penziós ügyletek

A penziós ügylet olyan művelet, amellyel az EKB visszavásárlási megállapodás alapján eszközöket vásárol vagy ad el, illetve biztosíték fedezete mellett hitelműveletet végez.

A visszavásárlási megállapodás (repó) keretében értékpapírt adunk el készpénzért azzal az egyidejű megállapodással, hogy azt a partnertől egy meghatározott jövőbeli időpontban a megegyezés szerinti áron visszavásároljuk. A repó mint fedezett betét a mérleg forrásoldalán kerül kimutatásra. A megállapodás keretében eladott értékpapírok az EKB mérlegében maradnak.

A passzív visszavásárlási megállapodás (passzív repó) értelmében értékpapírt vásárolunk készpénzért azzal az egyidejű megállapodással, hogy az értékpapírt egy meghatározott jövőbeli időpontban a megegyezés szerinti áron újra eladjuk a partnernek. A passzív repó a mérleg eszközoldalán fedezett hitelként kerül kimutatásra, de nem képezi az EKB értékpapír-állományának részét.

A valamely szakosodott pénzintézet programja keretében lebonyolított penziós ügylet (ideértve az értékpapír-kölcsönzést) csak akkor szerepel a mérlegben, ha az ügylet fedezete készpénz, amelyet továbbra sem fektetnek be.

Mérleg alatti instrumentumok

A devizainstrumentumokat, nevezetesen a határidős devizaügyletet, a devizaswapügylet határidős lábát és más olyan devizainstrumentumot, amely egy devizának egy későbbi időpontban egy másikra történő átváltását foglalja magában, a devizanyereség, illetve -veszteség számítása céljából a nettó devizapozíció részének kell tekinteni.

Az egyes kamatlábak változásától függő instrumentum átértékelése tételenként történik. A tőzsdei határidős (futures) nyitott kamatlábkontraktusok és a központi szerződő félen keresztül kiegyenlített kamatswapügyletek változó letétének napi ingadozásából származó eredményt az eredménykimutatásban kell elszámolni. A határidős értékpapírügyletek és a nem központi szerződő fél közvetítésével kiegyenlített kamatswapügyletek értékelését az EKB általánosan elfogadott értékelési módszerek alapján végzi, amelyek a megfigyelhető piaci árfolyamokat és kamatokat, valamint az elszámolás és az értékelés napja közötti időszak diszkonttényezőit veszik figyelembe.

A mérlegfordulónap után bekövetkezett gazdasági események

Az eszközök és források értékét korrigáljuk azokkal az eseményekkel, amelyek a mérlegforduló napja és azon nap közé esnek, amelyen az EKB Igazgatósága engedélyezi a bank Éves beszámolójának a kormányzótanácsi jóváhagyásra való beterjesztését, amennyiben ezek az események lényegesen befolyásolják az eszközöknek, illetve a forrásoknak a mérlegforduló napján fennálló állapotát.

A mérlegfordulónap után bekövetkező olyan fontos események, amelyek nem befolyásolják a mérlegfordulónapi eszköz- és forrásállományokat, a részletező pontokban vannak feltüntetve.

KBER-en/eurorendszeren belüli követelések, illetve kötelezettségek

A KBER-en belüli követelések, illetve kötelezettségek elsősorban a határon átnyúló, Európai Unión (EU-n) belüli, euro jegybankpénzben elszámolt átutalásokból keletkeznek. Ezeket az ügyleteket többnyire a magánszektor (pl. hitelintézet, vállalat, magánszemély) kezdeményezi. A TARGET2-ben (transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszer) elszámolt ügyletek az EU központi bankjainak TARGET2-számláin bilaterális követelések, illetve kötelezettségek létrejöttét eredményezik. A kétoldalú számlaegyenlegeket naponta nettósítják és átadják az EKB-nak, végül egy adott nemzeti központi banknak (NKB) csak az EKB-val szemben áll fenn egyetlen nettó bilaterális pozíciója. Az EKB által lebonyolított és a TARGET2-ben elszámolt fizetési tranzakciók is befolyásolják a nettó bilaterális pozíciót. Az EKB könyveiben ez a pozíció az adott nemzeti központi banknak a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) többi részével szemben fennálló nettó követelését, illetve kötelezettségét mutatja. Az eurorendszeren belüli NKB-knak a TARGET2 kapcsán az EKB-val szemben felmerülő követeléseit, illetve kötelezettségeit, valamint az egyéb, eurorendszeren belüli, euróban vezetett állományokat (pl. az EKB NKB-k közötti év közbeni nyereségfelosztása) az EKB mérlegében vagy az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) követelések”, vagy az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek” soron, egyetlen nettó eszköz-, illetve kötelezettségpozícióként kell kimutatni. Az euroövezeten kívüli nemzeti központi bankok TARGET2-ben való részvételének[19] eredményeképpen a KBER-en belül keletkezett, EKB-val szembeni egyenlegeiket az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” soron kell kimutatni.

Azok az eurorendszeren belüli követelések, illetve kötelezettségek, amelyek az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származnak, „Az eurobankjegyek eurorendszerbeli elosztásával kapcsolatos követelések” soron egyetlen nettó eszközként vannak feltüntetve (lásd alább a „Forgalomban lévő bankjegyek” pontot).

Azok az eurorendszeren belüli követelések, illetve kötelezettségek, amelyek az eurorendszerhez csatlakozó nemzeti központi bankok devizatartalék-eszközeinek az EKB részére történő átadásából származnak, euróban vannak denominálva, és a „Devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek” soron vannak kimutatva.

Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközt – beleértve az immateriális javakat a föld és a műtárgyak kivételével – az értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kell kimutatni. A földet és a műtárgyakat ugyanakkor a bekerülési értéken kell nyilvántartani. Az EKB főépületét az értékcsökkenéssel módosított, amortizált bekerülési értéken kell megjeleníteni. A főépület értékcsökkenésének elszámolásában a költségeket az eszközök hasznos élettartamára vonatkozó becslések alapján kell a megfelelő eszközelemhez rendelni és leírni. Az értékcsökkenés kiszámítása lineáris módszerrel, az eszköz várható hasznos élettartama idejére vetítve történik, amely az eszköz használatba vételét követő negyedévétől indul. A legfontosabb eszközkategóriák hasznos élettartama a következő:

Az EKB jelenleg bérelt irodaházainak fenntartási és karbantartási munkáiból eredő aktivált költség leírási időszakát azoknak az eseményeknek a figyelembevételével kell kiigazítani, amelyek befolyásolják az érintett eszköz várható hasznos élettartamát.

Az EKB az IAS 36 nemzetközi számviteli standard („Eszközök értékvesztése”) alapján évente értékvesztési vizsgálatot végez a főépületén, valamint az irodaépületekhez kapcsolódó használatijog-eszközökön (lásd alább a „Lízing” pontot). Amennyiben olyan értékvesztési mutatót azonosítunk, amely arra utal, hogy az eszköz értéke csökkent, megbecsüljük a megtérülő értéket. Amennyiben a megtérülő érték kevesebb, mint a nettó könyv szerinti érték, az eredménykimutatásban értékvesztés miatti veszteség kerül rögzítésre.

A 10 000 eurónál kisebb értékű tárgyi eszközöket a beszerzés évében kell leírni.

Azok a tárgyi eszközök, amelyek megfelelnek az aktiválási kritériumoknak, de előállításuk vagy fejlesztésük még folyamatban van, a „Folyamatban lévő beruházás” soron vannak kimutatva. Az eszközök használatba vételével a kapcsolódó költségeket át kell vezetni a megfelelő tárgyi eszköz tételsorba.

Lízing

Minden tárgyi eszközt érintő lízing esetében a kapcsolódó használatijog-eszköz és lízingkötelezettség a lízing kezdőnapján kerül kimutatásra a mérlegben, és előbbi a „Tárgyi eszközök és immateriális javak”, utóbbi pedig a „Vegyes tétel” (kötelezettségek) soron jelenik meg.

A használatijog-eszközöket értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kell kimutatni. A irodaépületekhez kapcsolódó használatijog-eszközöket ezenkívül értékvesztéssel kell módosítani (az éves értékvesztési vizsgálatokkal kapcsolatban lásd fent a „Tárgyi eszközök” pontot). Az értékcsökkenés kiszámítása lineáris alapon történik, a kezdőnaptól a használatijog-eszköz hasznos élettartamának vége vagy a lízingfutamidő vége közül a korábbi időpontig.

A lízingkötelezettség mérése kezdetben a (kizárólag lízingkomponenseket tartalmazó) jövőbeli lízingfizetések jelenértékén történik, amelyet az EKB járulékos kamatlábával kell diszkontálni. A lízingkötelezettséget ezt követően amortizált bekerülési értéken, az effektív kamatláb módszer alkalmazásával kell mérni. A kapcsolódó kamatráfordítások az eredménykimutatás „Egyéb kamatráfordítás” során kerülnek feltüntetésre. Amennyiben a jövőbeli lízingfizetések egy index változása vagy a meglévő szerződés egyéb újraértékelése miatt módosulnak, a lízingkötelezettséget újra kell értékelni. Minden ilyen újraértékelés után ki kell igazítani a használatijog-eszköz könyv szerinti értékét.

A rövid távú, legfeljebb 12 hónapos lízingeket és a kis értékű, 10 000 € alatti lízingelt eszközöket (a tárgyi eszközök megjelenítésének küszöbértékével összhangban) ráfordításként kell kimutatni az eredménykimutatásban.

Az EKB volt munkavállalóinak fizetett juttatások, egyéb hosszú távú juttatások és végkielégítések

Az EKB járadékkal meghatározott nyugdíjrendszert alkalmaz a munkavállalók, az Igazgatóság tagsága és az EKB alkalmazásában álló felügyeleti testületi tagok részére.

A rendszer finanszírozása a hosszú távú munkavállalói juttatások alapjában tartott eszközökkel történik. Az EKB, illetve a munkavállalók kötelező járulékának mértéke a nyugdíjrendszer járadékkal meghatározott pillérében jelenik meg. A munkavállalóknak lehetőségük van további önkéntes befizetésre egy járulékkal meghatározott pillérbe, amivel kiegészítő járadékra szerezhetnek jogosultságot.[20] Utóbbi összegét az önkéntes befizetések összege határozza meg a rajtuk keletkező befektetési hozammal együtt.

Az EKB igazgatósági tagjainak és az EKB által alkalmazott felügyeleti testületi tagoknak a munkaviszonyuk megszűnése után, illetve egyéb hosszú távú juttatásként fizetett juttatásokra a tőkefedezeti rendszertől eltérő rendszer érvényes. A munkavállalók esetében nem a tőkefedezeti rendszer vonatkozik a nyugdíj kivételével a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokra, az egyéb hosszú távú juttatásokra és a végkielégítésekre.

Járadékkal meghatározott nettó kötelezettség
A járadékkal meghatározott nyugdíjrendszerekkel – például egyéb hosszú távú juttatásokkal és a végkielégítéssel – kapcsolatos, a mérleg „Vegyes tétel” (kötelezettségek) során kimutatott kötelezettség azzal a jelenértékkel egyezik meg, amelyet a mérlegfordulónapon fennálló járadékkal meghatározott kötelezettségnek a szóban forgó kötelezettség finanszírozását szolgáló nyugdíjrendszereszközök valós értékével csökkentett értéke ad.

A járadékkal meghatározott kötelezettséget évről évre független aktuárius számítja ki a halmozott jogosultság (projected unit credit) módszerével. A járadékkal meghatározott kötelezettség jelenértékét úgy számítjuk, hogy a jövőbeni pénzáramlás becsült értékét kiváló besorolású, euróban vezetett, az adott kötelezettséghez hasonló lejáratú vállalati kötvények mérlegfordulónapi piaci hozama alapján számított rátával diszkontáljuk.

Az aktuáriusi nyereség és veszteség forrása lehet a tapasztalaton alapuló kiigazítás (a tényleges eredmény eltér a korábbi aktuáriusi feltevéstől) és az aktuáriusi feltevések megváltozása.

Járadékkal meghatározott nettó kötelezettség költsége
A járadékkal meghatározott rendszer nettó költsége részekre bontva egyrészt az eredménykimutatásban, másrészt pedig a mérlegben a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokhoz kapcsolódó újraértékelt állományokat tartalmazó „Átértékelési számlák” soron kerül kimutatásra.

Az eredménykimutatásban szereplő nettó összeg a következő tételekből áll:

  1. az év folyamán felhalmozódó meghatározott összegű juttatások aktuális szolgálati költsége;
  2. a meghatározott összegű juttatások nyugdíjrendszer változásából eredő múltbeli szolgálati költsége;
  3. a járadékkal meghatározott nettó kötelezettség diszkontrátán számított nettó kamata;
  4. egyéb hosszú távú juttatásokhoz és az esetleges távlatibb jellegű végkielégítésekhez kapcsolódó újraértékelések teljes kimutatása.

Az „Átértékelési számlák” soron kimutatott nettó összeg a következő tételekből áll:

  1. a járadékkal meghatározott kötelezettségből eredő aktuáriusi nyereség, illetve veszteség;
  2. a nyugdíjrendszer eszközei utáni tényleges megtérülés a járadékkal meghatározott nettó kötelezettség utáni nettó kamatban benne foglalt összegek levonásával;
  3. a maximális eszközhatár hatásának bármilyen változása, a nettó járadékfizetési kötelezettség utáni nettó kamatban benne foglalt összegek levonásával.

A fenti összegeket évente független aktuárius értékeli, hogy megállapítsa a pénzügyi kimutatásban szereplő megfelelő kötelezettséget.

Forgalomban lévő bankjegyek

Az eurorendszer tagjai – az EKB és az euroövezet nemzeti központi bankjai – eurobankjegyeket bocsátanak ki.[21] A forgalomban lévő eurobankjegyek összértékét az elosztási kulcs alapján, a hónap utolsó munkanapján allokálják az eurorendszer központi bankjaira.[22]

Az EKB-ra a forgalomban lévő eurobankjegy-állomány összértékének 8%-a jut, amely a mérleg forrásoldalán, a „Forgalomban lévő bankjegyek” soron szerepel. Az EKB-nak a teljes eurobankjegy-kibocsátásból fennálló részesedése a nemzeti központi bankokkal szembeni követelések által realizálódik. Ezeket a kamatozó követeléseket[23] az „Eurorendszeren belüli követelések” soron „Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések” altételben kell feltüntetni (lásd fent a „KBER-en/eurorendszeren belüli követelések, illetve kötelezettségek” című pontot). A követeléseken keletkező kamatbevételt az eredménykimutatás „Eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származó kamatbevétel” során kell kimutatni.

Év közbeni nyereségfelosztás

Az EKB – amennyiben nincs ellenkező értelmű kormányzótanácsi határozat – év közbeni nyereségfelosztással a következő év januárjában kioszt egy összeget, amely megegyezik az EKB-nak a forgalomban lévő eurobankjegyekből, valamint a monetáris politikai célú értékpapír-állományból származó jövedelmeinek az összegével; a monetáris politikai célú értékpapírokat a következő programokban vásárolja: (a) az értékpapírpiaci program, (b) a harmadik fedezett kötvényvásárlási program, (c) az eszközfedezetű értékpapír-vásárlási program (d) a közszektort érintő vásárlási program.[24] Az EKB az összeget teljes egészében felosztja kivéve, ha az meghaladja a tárgyévi nettó nyereségét, továbbá ha a Kormányzótanács úgy dönt, hogy átcsoportosít belőle a pénzügyi kockázatra képzett céltartalékba. A Kormányzótanács határozhat úgy, hogy a forgalomban lévő eurobankjegyekből származó, januárban felosztandó jövedelmét csökkenti az eurobankjegyek kibocsátásából és kezeléséből az EKB-ra háruló költségekkel.

Változások a számviteli irányelvekben

Az EKB 2018 végéig a bérleti szerződésekhez kapcsolódó költségeket az eredménykimutatás „Igazgatási ráfordítások” során számolta el a szerződés időtartama alatt. Miután megjelentek a lízingről szóló Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS 16), az EKB 2019. január 1-jével módosította számviteli irányelveit. Első lépésben az EKB újraértékelt minden tárgyi eszközt érintő bérleti szerződést, hogy megállapítsa, az új számviteli irányelvek szerint lízingnek minősülnek-e. A lízingként azonosított ügyletek a módosított retrospektív módszerrel kerültek kimutatásra, amelyben a használatijog-eszközök megegyeznek a kapcsolódó lízingkötelezettséggel. Ezért az összehasonlító információk nem kerülnek újra feltüntetésre.

Az eredményül kapott használatijog-eszközök és lízingkötelezettségek, amelyek a mérlegben 2019. január 1-jén a „Tárgyi eszközök és immateriális javak”, valamint a „Vegyes tétel” (kötelezettségek) soron kerültek kimutatásra, a következők:

A kapcsolódó ráfordítások az eredménykimutatás „Egyéb kamatráfordítás” és „Tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése” sorain kerülnek feltüntetésre.

Egyéb kérdések

A KBER-alapokmány 27. cikkével összhangban, valamint a Kormányzótanács ajánlása alapján az Európai Unió Tanácsa ötéves időtartamra, a 2022. pénzügyi év végéig jóváhagyta a Baker Tilly GmbH & Co. KG Wirtschaftsprüfungsgesellschaft, Düsseldorf (Németország) vállalatnak az EKB független könyvvizsgálójaként való kinevezését. Ez az ötéves időszak további két pénzügyi évvel meghosszabbítható.

2.4 A mérlegsorokat részletező pontok

1. pont – Aranykészletek és aranykövetelések

2019. december 31-én az EKB tulajdonában 16 229 522 uncia[25] színarany volt, amelynek piaci értéke 21 976 millió € (2018: 18 193 millió €). 2019 során az EKB nem végzett aranyműveleteket, így készletei a 2018. december 31-i szinthez képest nem változtak. Az aranyállomány euróban kifejezett értéke az euróban denominált piaci aranyárfolyam növekedése miatt emelkedett (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontját, illetve az „Átértékelési számlák” című 14. pontot).

2. pont – Euroövezeten kívüli és euroövezeti rezidensekkel szembeni devizakövetelések

2.1 pont – Az IMF-fel szembeni követelések

Ez a tétel az EKB SDR-állományát mutatja, amely 2019. december 31-én 710 millió € volt. (2018: 692 millió €). A követelés a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) fennálló, kétirányú SDR-adásvételi megállapodásból ered, amelynek értelmében az IMF számára engedélyezett, hogy minimális és maximális állományszintek között az EKB nevében SDR-kereskedést folytasson euro ellenében. A számviteli kimutatásban az SDR-t devizanemként kell kezelni (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontját). Az EKB SDR-állományának értéke az SDR euróval szembeni 2019-es felértékelődése és az év során keletkezett kamatbevétel miatt emelkedett.

2.2 pont – Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, euroövezeten kívüli hitelek és egyéb euroövezeten kívüli eszközök; euroövezeti rezidensekkel szembeni devizakövetelések

A két mérlegsor a bankokkal szembeni követelésekből, devizahitelekből, USA-dollárban, japán jenben és kínai renminbiben denominált értékpapír-befektetésekből áll.

Az említett tételek összértéke 2019-ben emelkedett, köszönhetően az elsősorban az USA-dollár alapú portfólióból az év során keletkezett kamatbevétel újrabefektetésének és az USA-dollár és a japán jen euróval szembeni árfolyam-erősödésének.

Az EKB nettó devizaállománya[26] a 2019. december 31-i állapot szerint a következő:

3. pont – Euroövezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések euróban

2019. december 31-én ez a tétel euroövezetbeli rezidenseknél vezetett folyószámlákat tartalmazott 109 millió € értékben (2018: 300 millió €).

4. pont – Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai

4.1 pont – Monetáris politikai célú értékpapír-állomány

A tétel 2019. december 31-én az EKB-nak azon értékpapír-állományát tartalmazta, amely a három fedezett kötvényvásárlási program (CBPP), az értékpapírpiaci program (SMP), az eszközfedezetű értékpapír-vásárlási program (ABSPP) és a közszektort érintő vásárlási program (PSPP) keretében került a tulajdonába.[27]

Az első CBPP program vásárlásai 2010. június 30-án zárultak le, a másodiké pedig 2012. október 31-én. A Kormányzótanács úgy határozott, hogy 2012. szeptember 6-ától beszünteti az SMP alatti vásárlásokat.

Az eurorendszer 2019. november 1-jén átlagosan havi 20 milliárd eurós ütemben újraindította az eszközvásárlási program (APP)[28] alatti nettó értékpapír-vásárlásokat. Ez egy olyan 2018 vége óta tartó tíz hónapos időszak után következett be, amikor az eurorendszer csupán maradéktalanul újrabefektetette az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést. A Kormányzótanács arra számít, hogy a nettó vásárlások addig tartanak, amíg szükség van rájuk ahhoz, hogy megerősödjön az EKB irányadó kamatainak alkalmazkodó hatása, és röviddel azelőtt befejeződnek, hogy elkezdenék emelni az EKB irányadó kamatait. A Kormányzótanács ezenkívül folytatni szeretné az újrabefektetést egy hosszabb időszakon keresztül azt követően, hogy elkezdi emelni az EKB irányadó kamatlábait, de mindenesetre ameddig szükséges annak érdekében, hogy megmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a nagymértékű monetáris alkalmazkodás.

A programok keretében vásárolt értékpapír-állományokat értékvesztéssel módosított, amortizált értéken kell kimutatni (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Értékpapír” című pontját).

Az EKB értékpapír-állományának amortizált bekerülési és piaci értéke[29] (amely nem szerepel a mérlegben és az eredménykimutatásban, hanem csak összehasonlításképpen közöljük) a következő:

Az első és második fedezett kötvényvásárlási programba, valamint az értékpapírpiaci programba tartozó portfóliók amortizált bekerülési értékének csökkenése a papírok visszaváltásának tudható be. A PSPP-be tartozó értékpapírok amortizált bekerülési értékének csökkenése az ázsiók és diszázsiók amortizációjának nettó hatása volt, ami bőségesen ellensúlyozta a 2019 utolsó két hónapjában végrehajtott nettó vásárlásokat.

A Kormányzótanács rendszeresen megvizsgálja a programok keretében vásárolt értékpapír-állományokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokat.

Évente végzünk értékvesztési vizsgálatot az év végi adatok felhasználásával; az eredményeket a Kormányzótanács hagyja jóvá. A tesztek keretében az értékvesztési mutatókat minden egyes program esetében külön-külön értékeljük. Ott, ahol az értékvesztési mutatókat vizsgáltuk, további elemzéssel ellenőriztük, hogy a tranzakciókban részt vevő értékpapírokhoz kötődő pénzmozgást nem befolyásolta értékvesztési esemény. Az idei értékvesztési vizsgálatok alapján a monetáris politikai portfólióban tartott értékpapírokon 2019-ben az EKB nem könyvelt el veszteséget.

5. pont – Eurorendszeren belüli követelések

5.1 pont – Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések

Ez a tétel az EKB-nak az euroövezetbeli NKB-kkal szembeni azon követelését tartalmazza, amely az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származik (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Forgalomban lévő bankjegyek” című pontját), és 2019. december 31-én 103 420 millió eurót tett ki. (2018: 98 490 millió €). A fenti követelések után fizetett kamatot naponta számítjuk az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteinek tendereiben alkalmazott legfrissebb rendelkezésre álló kamatfolyosó-széli kamatláb alapján[30] (lásd az „Eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származó kamatbevétel” című 22.2-es pontot).

6. pont – Egyéb eszközök

6.1 pont – Tárgyi eszközök és immateriális javak

2019. december 31-én az alábbi tételek tartoztak ide:

Az EKB a 2019. január 1-jén a használatijog-eszközként nyilvántartott épületek között elsősorban bérelt irodaépületeket, a használatijog-eszközként nyilvántartott berendezések között a kapcsolódó épületüzemeltetési létesítményeket, valamint irodai és egyéb berendezéseket mutatott ki.

Az EKB főépületével és használatijog-eszközként nyilvántartott irodaépületeivel kapcsolatban év végén értékvesztési vizsgálatot tartottunk, és nem állapítottunk meg értékvesztést.

6.2 pont – Egyéb pénzügyi eszközök

Ez a tétel jórészt az EKB saját vagyonalapjának befektetését tartalmazza, amelyet a saját tőke, valamint a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalék ellenpárjaként kell nyilvántartani. Beletartozik továbbá 3211 részvény a Nemzetközi Fizetések Bankjában (BIS), 42 millió € bekerülési költséggel.

A tétel elemei:

A tétel nettó értéke 2019-ben elsősorban azért emelkedett, mert az EKB saját vagyonalap-portfólióján keletkező kamatbevételt újrabefektették, és a portfólióban tartott értékpapír-állomány piaci értéke megnőtt.

6.3 pont – Mérleg alatti instrumentumok átértékelési különbözete

Ez a tétel a 2019. december 31-én fennálló devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek értékelési változásaiból áll (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 19. pontot). A 619 millió eurós értékelési különbözet (2018: 578 millió €) abból adódik, hogy a tranzakciókat a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon váltjuk át euróra, amely eltér attól az euroértéktől, amelyet a tranzakcióknak az adott deviza mérlegfordulónapi átlagos bekerülési árfolyamán történő átváltásával kapunk (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Mérleg alatti instrumentumok” és „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontját).

6.4 pont – Aktív időbeli elhatárolások

Ez a tétel 2019. december 31-én 2572 millió € volt (2018: 2738 millió €). Elsősorban az értékpapírállományon felhalmozódott kamatot, beleértve a megvásárlás időpontjában kifizetett fennmaradó kamatot tartalmazza, amelynek összege 2431 millió € (2018: 2589 millió €) (lásd a „Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, euroövezeten kívüli hitelek és egyéb euroövezeten kívüli eszközök; euroövezeti rezidensekkel szembeni devizakövetelések” című 2.2 pontot, az „Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai” című 4. pontot és az „Egyéb pénzügyi eszközök” című 6.2 pontot).

A tétel ezenfelül magában foglalja (a) az eurorendszer közös beruházásaiból származó bevételt (lásd az „Egyéb bevétel” című 27. pontot); (b) vegyes kifizetéseket; (c) az egyéb pénzügyi eszközökön és kötelezettségeken felhalmozódott kamatbevételt.

6.5 pont – Vegyes tétel

Ez a tétel 2019. december 31-én 2221 millió € volt (2018: 2039 millió €). Elsősorban az EKB 1431 millió eurós év közbeni nyereségfelosztását tartalmazza (2018: 1191 millió €) (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Év közbeni nyereségfelosztás” című pontját és az „Eurorendszeren belüli egyéb [nettó] kötelezettségek” című 11.2 pontot).

Emellett idetartoznak a 2019. december 31-én fennálló devizaswapügyletekből és határidős ügyletekből eredő 757 millió eurós (2018: 567 millió €) állományok, amelyek forrása, hogy a tranzakciókat az illető devizanem mérlegforduló-napi átlagos költsége szerint váltják át euróra, ami eltér az ügylet eredetileg rögzített euroértékétől (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Mérleg alatti instrumentumok” című pontját).

Ez a tétel 2018. december 31-én egy 244 millió eurós összeget is tartalmazott, amely a felügyelt szervezetek által befizetendő éves felügyeleti díjból származott, mivel az EKB 2018 decemberében 2019. januári esedékességgel kiszámlázta a díjat a felügyelt szervezeteknek. Az idei év felügyeleti díja 2019 októberében 2019. decemberi esedékességgel került kiszámlázásra, így a nagyobb része még ugyanazon pénzügyi évben befolyt.

7. pont – Forgalomban lévő bankjegyek

Ez a tétel az EKB-nak a teljes forgalomban lévő eurobankjegy-állományból való (8%-os) részesedését tartalmazza (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Forgalomban lévő bankjegyek” című pontját). Összege 2019. december 31-én 103 420 millió € volt (2018: 98 490 millió €).

8. pont – Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek

Az eurorendszer központi bankjai a PSPP értékpapír-kölcsönzési eszköz keretében újrabefektetési kötelezettség nélkül is elfogadhatnak fedezetként készpénzt. Az EKB esetében egy szakosodott intézmény közvetítésével zajlanak a műveletek.

Az ilyen, euroövezeti hitelintézetekkel végrehajtott PSPP értékpapír-kölcsönzési tranzakciók 2019. december 31-én fennálló értéke 1325 millió eurót tett ki (2018: 1399 millió €). A fedezetként kapott készpénzt TARGET2-számlákra utaltuk át. Mivel a mérlegfordulón a készpénz nem került befektetésre, a tranzakciók a mérlegben kerültek kimutatásra (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Penziós ügyletek” című pontját).[31]

9. pont – Egyéb euroövezetbeli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban

9.1 pont – Egyéb kötelezettségek

Ennek a tételnek az értéke 2019. december 31-én 20 466 millió € volt (2018: 9 152 millió €). Idetartoznak az európai pénzügyi stabilizációs eszköz (EFSF) és az európai stabilitási mechanizmus (ESM) betétei. A KBER-alapokmány 21. cikke alapján „az EKB fiskális megbízottként tevékenykedhet” „az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok, a tagállamok központi kormányzata, regionális vagy helyi közigazgatási szervei, közjogi testületei, egyéb közintézményei vagy közvállalkozásai részére”.

A tételnek részei még az EKB által elfogadott és az EURO1, valamint az RT1[32] rendszerekben részt vevők által vagy azok nevében elhelyezett betétek, illetve az általuk teljesített fizetések, amelyeket az EURO1 garanciaalapjaként vagy az RT1-ben teljesített elszámolások támogatására használnak.

10. pont – Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban

Ennek a tételnek az értéke 2019. december 31-én 7245 millió € volt (2018: 10 361 millió €). A tétel legnagyobb eleme egy 3350 millió eurós összeg volt (2018: 3682 millió €), amely az amerikai jegybank szerepét betöltő New York-i Feddel kötött, állandóan rendelkezésre álló, kölcsönös devizamegállapodásból ered. A megállapodás értelmében a Federal Reserve System swapügyleteken keresztül USA-dollárt bocsát az EKB rendelkezésére abból a célból, hogy az eurorendszer partnerkörét rövid lejáratú, dolláralapú forrással lássa el. Az EKB ezzel párhuzamosan back-to-back swapügyleteket köt az euroövezeti NKB-kkal, amelyek a kapott forrásból USA-dollárban denominált likviditásnyújtó műveleteket bonyolítanak le penziós ügyletek révén az eurorendszerbeli partnerekkel. A back-to-back swapügyletek eredményei az EKB és az NKB-k közötti, eurorendszeren belüli állományok (lásd az „Eurorendszeren belüli egyéb [nettó] kötelezettségek” című 11.2 pontot). Ezenkívül a Federal Reserve amerikai jegybankkal és az euroövezeti NKB-kkal végrehajtott swapügyletek határidős követeléseket és kötelezettségeket eredményeznek, amelyek mérlegen kívül kerülnek kimutatásra (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 19. pontot).

A tételbe tartoznak továbbá az euroövezeten kívüli nemzeti központi bankok EKB-nál vezetett 3271 millió eurós egyenlegei is (2018: 4619 millió €), amelyek a TARGET2-ben feldolgozott tranzakciókból erednek vagy azok ellenpárjai. Ezeknek az egyenlegeknek a 2019-es csökkenése az euroövezeten kívüli rezidensek euroövezeti rezidenseknek teljesített kifizetéseinek tudható be.

A tétel fennmaradó részét a nem euroövezeti rezidensekkel végrehajtott PSPP értékpapír-kölcsönzési tranzakciók 625 millió eurós (2018: 2059 millió €) állománya teszi ki. E tranzakciók fedezete készpénz volt, amelyet TARGET2-számlákra utaltak (lásd az „Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek” című 8. pontot).

11. pont – Eurorendszeren belüli kötelezettségek

11.1 pont – Devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek

Ide az EKB-nak az euroövezeti nemzeti központi bankokkal szembeni kötelezettségei tartoznak, amelyek abból erednek, hogy az érintett központi bankok az eurorendszerhez való csatlakozásukkor devizatartalékot adnak át az EKB-nak. A KBER-alapokmány 30. cikkének 2. bekezdése szerint a hozzájárulások mértéke rögzítve van, mégpedig az NKB-knak az EKB jegyzett tőkéjéből való részesedése arányában. Az EKB tőkejegyzési kulcsában alkalmazott NKB-súlyok ötévente esedékes és 2019. január 1-jén végrehajtott kiigazítása nyomán az euroövezeti NKB-k súlya az EKB jegyzett tőkéjében lecsökkent (lásd a „Saját tőke” című 15. pontot). Ennek eredményeként ezek a kötelezettségek 448 millió euróval 40 344 millió euróra mérséklődtek, ahogy az alábbi táblázatban is látható.

A kötelezettségek kamatozását naponta határozzák meg az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveletekre vonatkozó tendereljárásaiban alkalmazott legfrissebb rendelkezésre álló, az aranykomponens nulla hozama alapján kiigazított kamatfolyosószéli kamatláb alapján (lásd „Az NKB-knak az átadott nemzetközi tartalék utáni követeléseire fizetett kamat” című 22.3 pontot).

11.2 pont – Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek

Ez a tétel 2019-ben az euroövezetbeli NKB-knak az EKB-val szembeni TARGET2-egyenlegeit, valamint az euroövezetbeli NKB-knak az EKB év közbeni nyereségfelosztása kapcsán fizetendő összeget tartalmazta (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „KBER-en/eurorendszeren belüli követelések, illetve kötelezettségek” és „Év közbeni nyereségfelosztás” című pontjait).

A nettó TARGET2-kötelezettség csökkenésének hátterében elsősorban a következők húzódtak meg: (a) az EKB által fiskális megbízotti szerepében elfogadott betétek növekménye (lásd az „Egyéb euroövezetbeli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 9. pontot); (b) a monetáris politikai célú értékpapír-állományon keletkező kamatbevétel és (c) az SMP és az első kettő fedezett kötvényvásárlási program során vásárolt értékpapírok visszaváltása, amelyet TARGET2-számlákkal egyenlítettek ki. Ezeknek a tényezőknek a hatását részlegesen ellensúlyozták (a) a nettó APP-vásárlások, amelyeket szintén TARGET2-számlákkal egyenlítettek ki; (b) az EKB 2018-as nyereségfelosztásának kifizetése; (c) a PSPP-értékpapírok kölcsönzése kapcsán fedezetként kapott készpénzállomány csökkenése (lásd az „Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek” című 8. és az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 10. pontot) és (d) az euroövezetbeli rezidensektől az euroövezeten kívüli rezidenseknek fizetett összegek TARGET2-beli elszámolása (lásd az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 10. pontot).

Az USD-alapú likviditásbővítő műveletekhez kapcsolódó back-to-back swapokból származó követelés-, illetve kötelezettségállományok kivételével a TARGET2-pozíciók után fizetett kamatot naponta számoljuk ki az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteinek tendereiben alkalmazott legfrissebb rendelkezésre álló kamatfolyosószéli kamatláb alapján.

12. pont – Egyéb kötelezettségek

12.1 pont – Mérleg alatti instrumentumok átértékelési különbözete

Ez a tétel a 2019. december 31-én fennálló devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek értékelési változásaiból áll (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 19. pontot). A 709 millió eurós értékelési különbözet (2018: 641 millió €) abból adódik, hogy a tranzakciókat a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon váltjuk át euróra, amely eltér attól az euroértéktől, amelyet a tranzakcióknak az adott deviza mérlegfordulónapi átlagos bekerülési árfolyamán történő átváltásával kapunk (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Mérleg alatti instrumentumok” és „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontját).

12.2 pont – Passzív időbeli elhatárolások

2019. december 31-én az alábbi elemek tartoztak ide:

12.3 pont – Vegyes tétel

Ez a tétel 2019. december 31-én 2188 millió € volt (2018: 1178 millió €). A 2019. december 31-én fennálló devizaswapügyletekhez és devizában denominált határidős ügyletekhez kapcsolódó egyenlegeket tartalmazott, 662 millió € értékben (2018: 580 millió €) (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 19. pontot). Az egyenlegek abból adódtak, hogy a szóban forgó tranzakciókat az illető devizanem mérlegfordulónapi átlagos költsége szerint váltjuk át euróra, nem pedig az ügylet eredetileg rögzített euroértékén (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Mérleg alatti instrumentumok”című pontját).

A tétel a lízingre vonatkozó új számviteli irányelv 2019. január 1-jei életbe lépése következtében tartalmazott még egy 232 millió eurós lízingkötelezettséget (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Lízing” és „Változások a számviteli irányelvekben” című pontjait).

Idetartozik még az EKB járadékkal meghatározott nettó kötelezettsége is, amely a munkavállalóknak, igazgatósági tagoknak és az EKB által alkalmazott felügyeleti testületi tagoknak munkaviszonyuk megszűnése után fizetett juttatásokból, valamint egyéb hosszú távú juttatásokból ered. Az EKB munkavállalóinak a végkielégítése szintén része a tételnek.

Az EKB volt munkavállalóinak fizetett juttatások, egyéb hosszú távú juttatások és végkielégítések

Mérleg
A mérlegben a „Vegyes tétel” (kötelezettségek) soron kimutatott összegek, amelyek a munkaviszony megszűnése utáni, valamint egyéb hosszú távon biztosított juttatásokat és munkavállalói végkielégítéseket tükröznek, a következők:

Megjegyzés: Az ennél a pontnál közölt táblázatokban a „Dönt.test.” elnevezésű oszlopban feltüntetett összegek mind az EKB Igazgatóságának, mind a Felügyeleti Testületnek az adatait magukban foglalják.

A munkavállalókkal szemben 2019-ben fennálló járadékkal meghatározott kötelezettség 2497 millió eurós (2018: 1608 millió €) jelenértéke a nyugdíjon kívüli, volt munkavállalóknak fizetett juttatásokhoz, egyéb hosszú távú juttatásokhoz és a munkavállalói végkielégítésekhez kapcsolódóan 323 millió € (2018: 226 millió €), a nem tőkefedezeti rendszerből származó juttatást tartalmazott. Az EKB igazgatósági és felügyeleti testületi tagjaival szemben fennálló járadékkal meghatározott kötelezettség 39 millió eurós jelenértéke (2018: 29 millió €) kizárólag a munkaviszony megszűnése utáni, nem tőkefedezeti rendszer alapján fizetett juttatásokat és egyéb hosszú távú juttatásokat tükrözi.

Az EKB-s munkaviszony megszűnése utáni juttatásokhoz kapcsolódó, járadékkal meghatározott nettó kötelezettségek újraértékelt állományai az „Átértékelési számlák” forrásoldali tételben kerültek kimutatásra. A tétel 2019-es újraértékelési vesztesége 749 millió eurót tett ki (2018: 129 millió €) (lásd az „Átértékelési számlák” című 14. pontot).

A járadékkal meghatározott kötelezettség, a nyugdíjrendszer-eszközök és az újraértékelési eredmények változása
A járadékkal meghatározott kötelezettség jelenértéke a következőképpen változott:

Megjegyzés: Az ennél a pontnál közölt táblázatokban a „Dönt.test.” elnevezésű oszlopban feltüntetett összegek mind az EKB Igazgatóságának, mind a Felügyeleti Testületnek az adatait magukban foglalják.
1) Nettó összeg, beleértve a nyugdíjrendszerekbe befizetett kötelező járulékokat és a ki- és beáramló transzfereket. A munkavállalók, illetve az EKB kötelező járulékának mértéke az alapfizetésnek rendre 7,4%-a és 20,7%-a.

A járadékkal meghatározott kötelezettségen 2019-ben keletkezett 763 millió eurós újraértékelési veszteséget elsősorban a 2018-as 2,3%-os diszkontrátának 2019-ben 1,2%-ra való csökkenése magyarázza. Az újraértékelési veszteség további forrása volt még az új halandósági táblák alkalmazása és – noha jóval kisebb mértékben – a tapasztalati módosítások, amelyek a tavalyi jelentésben szereplő aktuáriusi feltételezések és a tényleges tapasztalatok közötti különbséget tükrözik.

A kifizetett járadékok 2019-ben 24 millió euróra csökkentek (2018: 46 millió €), aminek hátterében főként az alacsonyabb összegű egyszeri végkielégítések állnak, amelyek az ideiglenes pályamódosítás-támogatási programba (CTS) kiválasztott munkatársaknak kerültek kifizetésre. A rendszer 2017-ben került bevezetésére a régóta a banknál dolgozó munkavállalók számára; meghatározott feltételek mellett segíti őket abban, hogy önkéntesen az EKB-n kívül folytassák pályafutásukat.

A járadékkal meghatározott pillér munkavállalókkal kapcsolatos nyugdíjeszközeinek valós értéke 2019-ben a következőképpen változott:

A nyugdíjrendszer eszközeinek újraértékelési nyeresége 2019-ben annak tudható be, hogy az alap jegyeinek tényleges hozama lényegesen magasabb volt, mint a nyugdíjrendszer eszközeinek feltételezett kamatbevétele.

Az újraértékelési eredmények 2019-ben a következőképpen módosultak:

Eredménykimutatás
Az eredménykimutatásban 2019-ben szereplő összegek:

Megjegyzés: Az ennél a pontnál közölt táblázatokban a „Dönt.test.” elnevezésű oszlopban feltüntetett összegek mind az EKB Igazgatóságának, mind a Felügyeleti Testületnek az adatait magukban foglalják.

Az egyéb hosszú távú juttatások és végkielégítések közvetlenül az eredménykimutatásban rögzített újraértékelési vesztesége 2019-ben 18 millió eurót tett ki. Ennek java részét az egyéb hosszú távú juttatások teszik ki, és elsősorban a 2018-as 2,3%-os diszkontrátának 2019-ben 1,2%-ra való csökkenése magyarázza.

Az aktuális szolgálati költség 2019-ben 92 millió euróra emelkedett (2018: 98 millió €), ami elsősorban a diszkontráta 2017-ben 2,1%-os szintjének 2018-ban 2,3%-ra való megemelésével magyarázható.[33]

Legfontosabb feltevések
Az ebben a pontban bemutatott értékelést a független aktuáriusok az Igazgatóság számviteli és közzétételi célra elfogadott feltevései alapján készítették. A munkaviszony megszűnése utáni és egyéb hosszú távú juttatásokhoz kapcsolódó kötelezettség kiszámításánál az alábbi főbb feltevéseket alkalmazták:

1) Ezeket a feltevéseket az EKB járadékkal meghatározott kötelezettsége azon részének számításához használták, amelyet tőkegaranciával rendelkező eszközökkel finanszíroztak.
2) Ezenkívül a nyugdíjrendszerben részt vevő személyek életkorától függően 1,8%-ig terjedő egyéni éves fizetésemelést is figyelembe veszünk.

3) Az EKB nyugdíjrendszerének szabályzata alapján a nyugdíjakat évente emelni kell. Amennyiben az EKB munkavállalóinak általános fizetésemelése kisebb, mint az infláció, a nyugdíj az általános fizetésemelés szerint nő. Amennyiben az általános fizetésemelés mértéke meghaladja az inflációs rátát, előbbit alkalmazzuk a nyugdíjemelésre is, amennyiben az EKB nyugdíjrendszerének pénzügyi helyzete ezt lehetővé teszi.

Ehhez járulnak még a munkavállalóknak a járulékkal meghatározott pillérbe történő önkéntes befizetései, amelyek 2019-ben 171 millió eurót tettek ki (2018: 140 millió €). A járulék a nyugdíjrendszer eszközeibe van befektetve, és azonos értékű kötelezettséget generál.

13. pont – Céltartalék

Ez a tétel elsősorban pénzügyi kockázatokból áll. A hatókörét 2019-ben kiterjesztették valamennyi pénzügyi kockázatra (azaz piaci, likviditási és hitelkockázatra); korábban kizárólag a devizaárfolyam-, kamat-, hitel- és aranyárfolyam-kockázatra terjedt ki.

A pénzügyi kockázatokra képzett céltartalékból – Kormányzótanács által szükségesnek ítélt mértékben – a jövőbeni realizált és nem realizált veszteséget kívánjuk ellensúlyozni. Nagyságát és további indokoltságát évről évre felülvizsgáljuk, figyelembe véve több egyéb tényező mellett az EKB megítélését az adott kockázati kitettségről. Összege az EKB általános tartalékalapjával együtt nem haladhatja meg az euroövezeti NKB-k által befizetett tőke értékét.

Figyelembe véve (i) az euroövezeti NKB-knak az EKB jegyzett tőkéjében fennálló súlyainak az EKB tőkejegyzési kulcsának ötéves, 2019. január 1-jén esedékes kiigazításából eredő csökkenését (lásd a „Saját tőke” című 15. pontot), valamint (ii) az EKB pénzügyi kockázatoknak való kitettségének vizsgálati eredményeit, a Kormányzótanács úgy határozott, hogy 2019. december 31-én az EKB pénzügyi kockázati céltartalékából 84 millió eurót felszabadít annak érdekében, hogy megfeleljen a maximálisan megengedett szintnek. Így 2019. december 31-én a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalék értéke 7536 millió eurót tett ki, ami megegyezik az euroövezeti NKB-k által az EKB tőkéjébe befizetett összeg ebben az időpontban mért nagyságával.

14. pont – Átértékelési számlák

Ez a tétel nagyrészt az eszközök, a források és a mérleg alatti instrumentumok nem realizált nyereségéből származó átértékelési állományt foglalja magában (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Eredményelszámolás”, „Arany- és devizaeszközök, illetve -források”, „Értékpapír” és „Mérleg alatti instrumentumok” című pontjait). Itt szerepel ezenkívül az EKB járadékkal meghatározott nettó kötelezettségének újraértékelt összege, amely a munkaviszony megszűnése után fizetett juttatásokhoz kapcsolódik (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Az EKB volt munkavállalóinak fizetett juttatások, egyéb hosszú távú juttatások és végkielégítések” című pontját és a „Vegyes tétel” című 12.3 pontot).

Az átértékelési számlák emelkedése elsősorban az aranyárfolyam emelkedésének és az euro USA-dollárral és japán jennel szembeni árfolyama 2019-ben tapasztalt leértékelődésének eredménye.

Az év végi átértékelés során alkalmazott devizaárfolyamok:

15. pont – Saját tőke

15.1 pont – Tőke

Az EKB tőkejegyzési kulcsának változása
A KBER alapokmánya 29. cikkének értelmében az EKB tőkejegyzési kulcsában az NKB-khoz rendelt súlyokat ötévente módosítjuk,[34] az adott tagállamnak az unió népességszámából és bruttó hazai össztermékéből való részesedése alapján, egyenlő súlyok alkalmazásával.[35] Az EKB alapítása óta a negyedik ilyen módosítás 2019. január 1-jén történt meg, és az NKB-k tőkerészesedése az alábbiak szerint változott:

Az EKB befizetett tőkéje
Az EKB befizetett tőkéje 10 825 millió €. Az EKB tőkejegyzési kulcsának ötévenkénti módosítását követően az euroövezeti (a tőkegyezést teljes egészében befizető) NKB-knak az EKB jegyzett tőkéjében fennálló súlyát 0,7739 százalékponttal csökkentettük, az euroövezeten kívüli (a tőkegyezésüknek csupán 3,75%-át befizető) NKB-k súlyát pedig ugyanennyivel növeltük. Ebből eredően az EKB befizetett tőkéje 2019. január 1-jén 81 millió euróval 7659 millió euróra csökkent, ahogy az alábbi táblázatban is látható:

2.5 Mérleg alatti instrumentumok

16. pont – Értékpapír-kölcsönzési programok

Az EKB saját vagyonalapja kezelésének részeként az értékpapír-kölcsönzési programhoz kapcsolódó megállapodást kötött, amelynek értelmében szakosodott intézmény bonyolítja le az EKB nevében az értékpapír-kölcsönzési ügyleteket.

Ezenkívül a Kormányzótanács döntéseinek megfelelően lehetőséget nyújt azon értékpapír-állományok kölcsönzésére, amelyeket az első, második és harmadik fedezett kötvényvásárlási program és a közszektort érintő vásárlási program (PSPP) keretében vásárolt, valamint az értékpapírpiaci program keretében vásárolt értékpapírok közül azok kihelyezésére is mód van, amelyek a PSPP-re vonatkozó szabályok szerint elfogadhatók.[36]

Amennyiben ezeket az értékpapír-kölcsönzési műveleteket olyan készpénzfedezet ellenében hajtjuk végre, amely az év végén nincs befektetve, mérleg alatti számlákon kerülnek kimutatásra.[37] Az ilyen értékpapír-kölcsönzési műveletek 2019. december 31-én fennálló értéke 10 076 millió € volt (2018: 9646 millió €). Ebből az összegből 5502 millió € (2018: 4440 millió €) a monetáris politikai célú értékpapír-állomány kölcsönzéséhez kapcsolódott.

17. pont – Tőzsdei határidős (futures) kamatlábügyletek

2019. december 31-én a devizaügyletekhez kapcsolódóan, év végi piaci árfolyamon elszámolt állományok a következők:

A tranzakciók az EKB nemzetközi tartalékainak kezelése keretében zajlottak.

18. pont – Kamatswapügyletek

A kamatswapügyletek szerződött értéke 2019. december 31-én év végi piaci árfolyamon 703 millió eurót tett ki (2018: 519 millió €). A tranzakciók az EKB nemzetközi tartalékainak kezelése keretében zajlottak.

19. pont – Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek

A nemzetközi tartalék kezelése
Az EKB nemzetközitartalék-kezelésének a keretében 2019-ben devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek kötésére került sor. Az ezekből eredő, 2019. december 31-én fennálló követelés-, illetve kötelezettségállományok év végi piaci árfolyamon számolt értékei a következők:

Likviditásbővítő műveletek
Az eurorendszer partnerkörének az USD alapú likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan dolláralapú követelései és kötelezettségei keletkeztek 2019-es kiegyenlítési dátummal (lásd az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 10. pontot).

20. pont – Hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek igazgatása

2019-ben is az EKB felelt az EU hitelfelvételi és hitelnyújtási műveleteinek lebonyolításáért a középtávú pénzügyi támogatási eszköz, az Európai Pénzügyi Stabilizációs Mechanizmus és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz keretében. Az EKB felelt továbbá a Görögországgal kötött hitelnyújtási megállapodásért és két EFSF-hitelhez kapcsolódó kifizetések lebonyolításáért. 2019-ben az említett műveletekkel kapcsolatos pénzforgalmat, valamint az ESM engedélyezett tőkeállományának tagsági jegyzéséhez kapcsolódóan teljesített fizetési műveleteket dolgozta fel.

21. pont – Függőben levő peres eljárásokból származó függő kötelezettségek

Az EKB és egyéb EU-s intézmények ellen több peres eljárást indítottak ciprusi hitelintézetek betétesei, részvényesei és kötvénytulajdonosai. A panaszosok állítása szerint a ciprusi pénzügyi segítségnyújtási program kapcsán bizonyos intézkedések az érintett hitelintézetek átszervezéséhez vezettek, ami miatt pénzügyi veszteségük keletkezett. Az eljárások közül kettőt az EU Törvényszéke 2018-ban érdemben elutasított, az ítéletek ellen fellebbezés van folyamatban az EU Bírósága előtt. A Törvényszék 2014-ben tizenkét hasonló ügyet ítélt teljes egészében elfogadhatatlannak, majd az Európai Unió Bírósága a fellebbezésre vonatkozó 2016-os ítéletében vagy megerősítette az elfogadhatatlanságot, vagy az EKB javára döntött. Az EKB szerepe a pénzügyi segítségnyújtási program lezáráshoz vezető folyamatban arra korlátozódott, hogy az ESM-szerződés értelmében az Európai Bizottsággal együtt technikai tanácsot adjon, és a ciprusi szanálási törvénytervezetet nem kötelező érvénnyel véleményezze. Ezért tehát az EKB-t a szóban forgó ügyek következtében vélhetőleg nem éri veszteség.

2.6 Az eredménykimutatás sorait részletező pontok

22. pont – Nettó kamatbevétel

22.1 pont – Nemzetközi tartalék utáni kamatbevétel

A tétel az EKB nettó nemzetközi tartaléka utáni kamatbevételnek a kamatráfordítással csökkentett értékét foglalja magában:

A nettó kamatbevétel 2019-ben mért általános növekedését elsősorban az USD-portfólión keletkezett magasabb kamatjövedelem okozta. Az USA-dollár euróval szembeni erősödése szintén hozzájárult a többlethez.

22.2 pont – Eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származó kamatbevétel

Ez a tétel az EKB-nak a teljes forgalomban lévő eurobankjegy-állomány kibocsátásában levő 8%-os részesedéséhez kapcsolódó kamatjövedelmét tartalmazza (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Forgalomban lévő bankjegyek” című pontját és „Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések” című 5.1 pontot). 2019-ben az említett kamatbevétel nulla volt, mivel az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába egész évben 0% maradt.

22.3 pont – Az NKB-knak az átadott nemzetközi tartalék utáni követeléseire fizetett kamat

Ezen a soron azt a kamatot kell kimutatni, amelyet az euroövezetbeli NKB-k kapnak az EKB-val szembeni, nemzetközitartalék-átadásból eredő követeléseik után (lásd a „Devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek” című 11.1 pontot). 2019-ben nem keletkezett kamat, ugyanis az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába egész évben 0% volt.

22.4 pont – Egyéb kamatbevétel, egyéb kamatráfordítás

2019-ben az egyéb kamatbevétel és az egyéb kamatráfordítás a következőképpen alakult:

1) A görög államkötvényben levő SMP-állományából az EKB-nak nettó 94 millió € kamatbevétele származott (2018: 127 millió €).

23. pont – Pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség/veszteség

A pénzügyi műveletekből származó realizált nettó nyereség, ill. veszteség 2019 folyamán a következőképpen alakult:

A realizált nettó árfolyamnyereség, ill. veszteség az értékpapírokon, tőzsdei határidős kamatlábügyleteken és kamatswapügyleteken realizált nyereséget, illetve veszteséget foglalja magában. 2019-ben a realizált nettó árfolyamnyereséget nagyrészt az okozta, hogy az USA-dollárban denominált értékpapírok 2018-hoz képest mért alacsonyabb hozama miatt az USD-portfólión realizált árfolyamnyereség keletkezett.

24. pont – Pénzügyi eszközök és pozíciók értékvesztése

A pénzügyi eszközök és pozíciók értékvesztése 2019-ben a következőképpen alakult:

A saját vagyonalapban és USD-portfólióban tartott több értékpapír piaci értéke csökkent, miközben a megfelelő hozamok 2019 vége felé növekedtek. Ez az év végén nem realizált árfolyamveszteséghez vezetett.

25. pont – Díjakból, jutalékokból eredő nettó bevétel/ráfordítás

Az ezen a soron szereplő bevétel 2019-ben jórészt a felügyeleti díjból és azokból az adminisztratív bírságokból származik, amelyeket az EU-s prudenciális követelményekhez kapcsolódó banki szabályozásnak (például az EKB felügyeleti határozatainak) a be nem tartása miatt a felügyelt szervezetekre kiróttak. A kiadásokat főként letéti díjak tették ki.

A felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó bevételek és kiadások
Az EKB éves díjat szab ki a felügyelt szervezetekre, aminek az a célja, hogy a felügyeleti feladatok elvégzése során felmerült kiadásait ebből fedezze. A 2019. áprilisi bejelentés szerint 2019-ben az éves felügyeleti díj 576 millió eurót tesz ki. Ez a 2019-es évre a felügyeleti feladatokkal összefüggő éves kiadások 559 millió euróra becsült összegének (i) a 2018-as díjperiódusból átvezetett 15 millió eurós hiányával és (ii) az egyes bankoknak a korábbi díjfizetési időszakokra visszatérített összeggel kiigazított eredménye[38] (2 millió €).

Az EKB bankfelügyeleti feladatainak ellátása során felmerülő tényleges kiadásai alapján a felügyeleti díjból származó jövedelem 2019-ben 537 millió € volt. 2019-ben a kiadások becsült (559 millió €) és tényleges összege (537 millió €) közötti különbségből származó 22 millió eurós többlet a „Passzív időbeli elhatárolások” sorban található (lásd az azonos című 12.2 pontot). Ez csökkenti a 2020-as díjfizetési időszakra kivetendő összeget; a díjkivetés időpontja a díjrendszer módosítása[39] szerinti utólagos számlázás bevezetése nyomán 2021 lesz.

Az EKB-nak továbbá jogában áll igazgatási bírságot kivetni azokra a felügyelt szervezetekre, amelyek nem tesznek eleget a prudenciális követelményekre vonatkozó uniós banki rendeleteknek (például az EKB felügyeleti határozatainak). Az ebből keletkezett bevételt az éves felügyeleti díj kiszámításakor nem vesszük figyelembe, hanem bevételként számoljuk el az EKB eredménykimutatásában, és az EKB nyereségfelosztási rendszere részeként felosztjuk az euroövezetbeli NKB-k között. 2019-ben a felügyelt szervezetekre kirótt bírságokból 7 millió € bevétel származott.

Így az EKB felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó bevétele 2019-ben a következőképp alakult:

A bankfelügyelettel kapcsolatos ráfordítások a jelentős szervezetek közvetlen felügyeletéből, a kevésbé jelentős szervezetek felügyeletének felvigyázásából, a horizontális feladatok ellátásából és a szakosodott szolgáltatásokból erednek. Azok a ráfordítások is itt vannak elszámolva, amelyek az EKB felügyeleti feladatainak ellátását kiszolgáló szakterületek tevékenysége során merülnek fel. Ezek például a létesítménygazdálkodás, emberierőforrás-gazdálkodás, igazgatási szolgáltatások, költségvetés és kontrolling, számviteli, jogi, kommunikációs, fordítási, belső ellenőrzési, statisztikai és informatikai szolgáltatások.

2019-ben az EKB felügyeleti feladataihoz kapcsolódó összes tényleges ráfordítása, amelyet az éves felügyeleti díjakból fedeznek, a következő volt:

Az EKB bankfelügyelete átlagos munkavállalói létszámának növekedése megemelte a kapcsolódó bérek és juttatások összegét. Szintén a magasabb munkavállalói létszám állt az irodaépületekhez kapcsolódó költségek növekedése mögött, míg az egyéb működési kiadások csökkenése főként a felügyeleti feladatokhoz, elsősorban a belső modellek 2020-ban véget érő célzott felülvizsgálatához (TRIM) fűződő alacsonyabb szaktanácsadási ráfordításoknak tudható be.

26. pont – Részvényekből és részesedésekből származó bevétel

Ezen a soron a Nemzetközi Fizetések Bankjában (BIS) tartott EKB-részvénycsomag osztaléka (lásd az „Egyéb pénzügyi eszközök” című 6.2 pontot) van kimutatva.

27. pont – Egyéb bevétel

2019-ben a különféle egyéb forrásokból származó bevétel elsősorban az euroövezeti NKB-knak azon befizetéseiből származott, amelyekkel az EKB-nak az eurorendszerbeli közös beruházásokkal kapcsolatos költségeihez járultak hozzá.

28. pont – Személyi jellegű költségek

2019-ben a személyi jellegű költségek a következőképpen alakultak:

1) A munkabérek és egyéb juttatások lényegében az Európai Unió javadalmazási rendszerén alapulnak, és ahhoz hasonlíthatók.

Az átlagos munkavállalói létszám teljes munkaidős egyenértékben (FTE)[40] kifejezve 3770 fő (2018: 3546 fő), amelyből 349 vezetői pozícióban dolgozott (2018: 337 fő).

A személyi jellegű költségek 2019-ben emelkedtek, ami elsősorban az EKB nagyobb átlagos dolgozói létszámának, valamint az egyéb hosszú távú juttatásokkal kapcsolatos magasabb költségeknek tudható be. Utóbbi elsődleges oka az aktuáriusi értékeléshez 2019 végén alkalmazott alacsonyabb diszkontráta (lásd a „Vegyes tétel” című 12.3 pontot).

Az Igazgatóság és a Felügyeleti Testület tagjainak javadalmazása
Az Igazgatóság tagjai és az EKB alkalmazásában álló felügyeleti testületi tagok alapfizetést, továbbá lakhatási és reprezentációs pótlékot kapnak. Az elnöknek lakhatási pótlék helyett rezidenciát bocsátanak a rendelkezésére. Az Európai Központi Bank személyzeti szabályzatára figyelemmel mindkét testület tagjai – egyéni körülményeik függvényében – jogosultak lehetnek háztartási, családi és oktatási támogatásra is. A fizetést az EU-nak fizetendő adó mellett nyugdíj-, egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosítási járulék terheli. Az említett támogatásokat azonban nem terheli adó és nyugdíjjárulék.

2019-ben az Igazgatóság és a Felügyeleti Testület EKB által alkalmazott (vagyis a nemzeti felügyeletek képviselői nélküli) tagságának kiutalt alapfizetések a következők voltak:[41]

1) A Felügyeleti Testület alelnökének (2019 februárjáig Sabine Lautenschläger, és 2019 októberétől Yves Mersch) a fizetése nem itt, hanem az Igazgatóság többi tagjának fizetése között szerepel.

A két testület tagjainak nyújtott összes juttatás, valamint az EKB által a nevükben egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosítási rendszerekbe fizetett hozzájárulás összege 1 182 767 € volt (2018: 835 371 €). Mindkét testület volt tagjai hivatali idejük lejárta után korlátozott ideig még átmeneti juttatásokban részesülhetnek. 2019-ben ez az összeg, a kapcsolódó családi pótlék, valamint az EKB hozzájárulása a két testület volt tagjainak egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosításához 864 287 eurót (2018: 169 346 €) tett ki. Az összes kifizetés és az átmeneti juttatások növekménye annak tudható be, hogy 2019-ben több testületi tag csatlakozott az EKB-hoz vagy lépett ki, mint az előző évben.

A testületek korábbi tagjainak vagy hozzátartozóiknak kifizetett nyugdíj – például a volt munkavállalóknak fizetett juttatások –, valamint a hozzájuk kapcsolódó egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosítási befizetés értéke 1 848 157 eurót tett ki (2018: 3 047 064 €).[42] 2019-ben ez az összeg tartalmazta az egyik volt testületi tag nyugdíjba menetelekor egy másik nyugdíjrendszerbe fizetett transzfert is. 2018-ban tartalmazott a jövőbeli nyugdíjcélú kifizetések helyett egy egyösszegű kifizetést egy egykori igazgatósági tag nyugdíjba menetele alkalmával.

29. pont – Igazgatási ráfordítások

Ez a 476 millió eurós tétel (2018: 525 millió €) minden olyan egyéb folyó ráfordítást tartalmaz, amely szaktanácsadáshoz, informatikához, az EKB irodaházainak karbantartásához, a nem aktivált eszközökhöz és berendezésekhez, az egyéb szolgáltatásokhoz és felszerelésekhez, valamint olyan személyzeti jellegű ráfordításokhoz kapcsolódik, mint a képzési, munkaerő-felvételi, lakhelyváltoztatási és lakhatási kiadások.

A 2019-es csökkenést elsősorban az ingatlanbérléshez, az ügynökségi szerződéssel dolgozó munkavállalókhoz és a külsős szaktanácsadói támogatáshoz kapcsolódó ráfordítások mérséklődése okozta. Az alacsonyabb bérleti ráfordítások hátterében a használatijog-eszközök mérlegbeli elszámolása húzódik meg (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Változások a számviteli irányelvekben” című pontját, valamint a „Tárgyi eszközök és immateriális javak” című 6.1 pontot).

30. pont – Bankjegy-előállítási szolgáltatások

Ez a ráfordítás túlnyomórészt az eurobankjegyek nemzetközi szállításából ered, amely történhet a pénzjegynyomdák és az NKB-k között, kapcsolódhat az új bankjegyek kiszállításához, valamint az egyes NKB-k közötti szállításhoz, amely során a többletállományból pótolják a máshol fellépő hiányt. Ezeket a költségeket az EKB állja központilag.

2.7 A mérlegfordulónap után bekövetkezett gazdasági események

31. pont – Az EKB tőkejegyzési kulcsának az Egyesült Királyság unióból történő kilépését követő módosítása

Mivel az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, és ennek megfelelően a Bank of England távozott a KBER-ből, az EKB tőkejegyzési kulcsában a fennmaradó NKB-khoz rendelt súlyok 2020. február 1-jei hatállyal az alábbiak szerint módosultak:

Az EKB tőkéjére gyakorolt hatás
Az EKB a Bank of England KBER-ből történő kilépése nyomán nem változtatott a 10 825 millió eurós jegyzett tőkéjén. A Bank of Englandnek az EKB jegyzett tőkéjében fennálló részesedése, amely 14,3% volt, felosztásra került az euroövezeti és a bennmaradó euroövezeten kívüli NKB-k között.

Az EKB 7659 millió eurós befizetett tőkéje 2020-ban változatlan marad, mivel a többi NKB fedezte a Bank of England korábban befizetett 58 millió eurós tőkéjét. A következő két évben, a Bank of Englandnek a KBER-ből történő kilépése nyomán az euroövezeti NKB-k évente esedékes két részletben fizetik be az EKB tőkéjében fennálló, megemelt részesedésük maradékát. Ezáltal az EKB befizetett tőkéje a 2020-as 7659 millió euróról 2021-re 8270 millió euróra, majd 2022-re 8880 millió euróra nő.

Hatás az NKB-knak az EKB-nak átadott, devizatartalékot megtestesítő eszközökkel megegyező követeléseire
A KBER alapokmánya 30. cikkének 2. bekezdése alapján az NKB-k devizatartalék-eszközeinek az EKB részére történő átadása az EKB jegyzett tőkéjében való részesedésük arányában van rögzítve. Miután (a) az euroövezeti NKB-knak (amelyek devizatartalékot megtestesítő eszközöket adtak át az EKB-nak) az EKB jegyzett tőkéjében fennálló súlyait a Bank of Englandnek a KBER-ből történő kilépése miatt megnövelték, és (b) a Kormányzótanács úgy határozott, hogy csökkenti az euroövezeti NKB-k hozzájárulásának arányát, hogy az euroövezeti NKB-k által átadott devizatartalékokat megtestesítő eszközök mennyisége ugyanannyi maradjon, mint a Bank of Englandnek a KBER-ből történő kilépése előtt, az NKB-knak ezen transzferekre vonatkozó devizatartalékot megtestesítő eszközökkel megegyező követelései gyakorlatilag nem változtak.

3 Független könyvvizsgálói jelentés

A könyvvizsgálói jelentés az EKB nem hivatalos fordításában kerül bemutatásra. Bármilyen eltérés esetén a Baker Tilly aláírásával ellátott angol nyelvű változat az irányadó.

4 Kiegészítő melléklet a nyereség, illetve veszteség felosztásáról

Ez a melléklet nem része az EKB 2019. évi pénzügyi kimutatásainak.

A KBER alapokmányának 33. cikke értelmében az EKB nettó nyereségét a következő sorrendben kell átutalni:

  1. a Kormányzótanács által meghatározott, a nettó nyereség 20%-át meg nem haladó összeget az általános tartalékalapba kell átutalni, legfeljebb a tőke 100%-ának mértékéig;
  2. a fennmaradó nettó nyereséget az EKB részvényesei között befizetett részesedésük arányában kell felosztani.[43]

Amennyiben az EKB veszteséget könyvel el, a hiány jóváírható az általános tartalékalapja, illetve szükség esetén és kormányzótanácsi döntés után az adott pénzügyi év monetáris jövedelme terhére. Utóbbi az NKB-k között a KBER alapokmányának 32.5 cikke szerint felosztott összegek arányában és mértékéig történhet.[44]

Az EKB a 2019-es évet 2366 millió € nettó nyereséggel zárta. A Kormányzótanács határozata nyomán 2020. január 31-én év közbeni nyereségrészesedésként 1431 millió eurót fizettek ki az euroövezeti NKB-k részére. A Kormányzótanács továbbá arról is határozott, hogy a fennmaradó 935 millió eurós nyereséget is felosztja az euroövezeti NKB-k között.

© Európai Központi Bank, 2021

Postacím 60640 Frankfurt am Main, Németország
Telefonszám +49 69 1344 0

Honlap www.ecb.europa.eu

Minden jog fenntartva. A kiadvány sokszorosítása oktatási és nem kereskedelmi célból, a forrás feltüntetésével engedélyezett.

A konkrét szakkifejezések megtalálhatók az EKB fogalomtárában (csak angolul).

HTML ISBN 978-92-899-4107-5, ISSN 2443-485X, doi:10.2866/21044, QB-BS-20-001-HU-Q

  1. Az egész jelentésre áll, hogy a kerekítés miatt előfordulhat, hogy a közölt számadatokat összeadva nem pontosan a végösszeget kapjuk, továbbá a százalékos adatok sem mindig mutatják pontosan az abszolút számokat.
  2. A „pénzügyi kimutatások” közé a mérleg, az eredménykimutatás és az ezeket részletező pontok tartoznak. Az „Éves beszámoló” pedig a pénzügyi kimutatások mellett a gazdálkodási jelentést, a könyvvizsgálói jelentést és a nyereség, illetve veszteség felosztásáról szóló kiegészítő mellékletet foglalja magában.
  3. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának jegyzőkönyve.
  4. Az APP-be tartozó vásárlási programok a következők: harmadik fedezett kötvény (CBPP3), eszközfedezetű értékpapír (ABSPP), közszektort érintő (PSPP) és vállalati szektort érintő (CSPP) programok. A CSPP keretében az EKB nem szerez értékpapírt. Az eszközvásárlási programmal kapcsolatos további információk az EKB honlapján olvashatók.
  5. 2019-ben az eurorendszerben forgalomban lévő eurobankjegyek összértéke mintegy 5%-kal, 1293 milliárd euróra nőtt. Az EKB tulajdonában a forgalomban lévő eurobankjegy-állomány összértékének 8%-a van. Részesedését a „Forgalomban lévő bankjegyek” és az „Eurorendszeren belüli követelések” tételekben számoljuk el.
  6. Lásd a Kormányzótanács döntéseiről szóló 2019. szeptember 12-i sajtóközleményt.
  7. Az amortizáció olyan számviteli alapelvből ered, amely szerint az értékpapírokat idővel felfelé vagy lefelé át kell értékelni a lejárati időpontjuk felé attól függően, hogy a vételi ár a névértékük alatt vagy fölött volt. Az APP-állományokat átlagban felárral vásároltuk, ezért – a többi tényezőt változatlannak véve – könyv szerinti értékük idővel csökken.
  8. Az állományokban foglalt eszközök a következő mérlegtételek alatt találhatók: „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni devizakövetelések – Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, euroövezeten kívüli hitelek és egyéb euroövezeten kívüli eszközök” és az „Euroövezeti rezidensekkel szembeni devizakövetelések”.
  9. Az EKB-nak a bankfelügyelet során felmerülő kiadásait a felügyelt szervezetekre kivetett éves díjakból fedezzük.
  10. Emellett a mérleg „Átértékelési számlák” tétele a munkaviszony megszűnése utáni juttatások újraszámolt értékeit is tartalmazza.
  11. Az EKB forgalomban lévő eurobankjegyekből származó bevétele azt a kamatbevételt foglalja magában, amelyet az EKB az eurobankjegy-forgalomból való 8%-os részesedése kapcsán az eurorendszeren belül az NKB-kkal szembeni követeléseinek kamatozása révén szerez.
  12. A felügyeleti díjak az „Egyéb bevételek és ráfordítások” soron vannak kimutatva (lásd a 11. diagramot).
  13. A várható veszteség (ES) a valószínűséggel súlyozott átlagveszteséget méri, amely a szcenáriók legkedvezőtlenebb (1-p)%-ában fordul elő; p a konfidenciaszintet jelöli.
  14. A kockázatmodellezési módszertannal kapcsolatos további információkat olvashatunk „Az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez kapcsolódó pénzügyi kockázatkezelés” című, 2015. júliusi EKB-kiadványban.
  15. A működési kockázat arra utal, hogy negatív pénzügyi, üzletmeneti vagy reputációs hatás léphet fel, amelynek kiváltó oka lehet emberi tevékenység, a belső szervezetirányítási, üzletmeneti folyamatok nem megfelelő menete vagy kudarca, a folyamatokat megalapozó rendszerek összeomlása vagy külső esemény (pl. természeti katasztrófa, külső támadás).
  16. Az EKB irányítási szerkezetére vonatkozó további információk a honlapján találhatók.
  17. Az EKB részletes számviteli irányelvei a következőben vannak lefektetve: Az EKB éves beszámolójáról szóló (EU) 2016/2247 (2016. november 3.) határozat (EKB/2016/35) (HL L 347., 2016.12.20., 1. o.), módosított változat. Az eurorendszer műveleteiről szóló számviteli és pénzügyi beszámolók egységessége érdekében a határozat a következőn alapul: az Európai Központi Bank (EU) 2016/2249 iránymutatása (2016. november 3.) a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és pénzügyi beszámoló jogi keretéről (EKB/2016/34) (HL L 347., 2016.12.20., 37. o.), módosított változat. Az irányelvek – amelyeket szükség szerint rendszeresen felülvizsgálunk és aktualizálunk – összhangban állnak a KBER alapokmánya 26.4 cikkének rendelkezéseivel, amelyek harmonizált módszertan alkalmazását írják elő az eurorendszer műveleteiről szóló számviteli és pénzügyi beszámolók szabályainak lefektetésében.
  18. Az igazgatási jellegű passzív időbeli elhatárolások és a céltartalékok esetében 100 000 eurós minimális küszöbérték van érvényben.
  19. 2019. december 31-én a következő euroövezeten kívüli NKB-k voltak benne a TARGET2-ben: Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank), Danmarks Nationalbank, Hrvatska narodna banka, Narodowy Bank Polski és Banca Naţională a României.
  20. A munkavállaló az önkéntes járulékfizetéssel felhalmozott pénzből kiegészítő nyugdíjat vásárolhat a nyugdíjba menetelkor. Ez a nyugdíj onnantól kezdve a járadékkal meghatározott kötelezettség része lesz.
  21. Az EKB határozata (2010. december 13.) az eurobankjegyek kibocsátásáról (átdolgozás) (EKB/2010/29) (2011/67/EU) (HL L 35., 2011.2.9., 26. o.), módosított változat.
  22. A „bankjegyelosztási kulcs” olyan százalékos arány, amely az EKB bankjegy-kibocsátási részesedésének levonása után a tőkejegyzési kulcs alapján meghatározza az egyes NKB-knak a teljes eurobankjegy-kibocsátásból való részesedését.
  23. Az EKB (EU) 2016/2248 határozata (2016. november 3.) azon tagállamok nemzeti központi bankjai monetáris jövedelmének felosztásáról, amelyeknek pénzneme az euro (EKB/2016/36), (HL L 347., 2016.12.20., 26. o.).
  24. Az EKB (EU) 2015/298 (2014. december 15.) határozata az EKB jövedelmének előzetes elosztásáról (átdolgozás) (EKB/2014/57) (HL L 53., 2015.2.25, 24. o.), módosított változat.
  25. Ez 504,8 tonnának felel meg.
  26. Az állomány a megfelelő devizában denominált eszközállomány és forrásállomány különbsége, amelyre devizaátértékelés vonatkozik. Ezeket az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni devizakövetelések”, az „Euroövezeti rezidensekkel szembeni devizakövetelések”, az „Aktív időbeli elhatárolások”, a „Mérleg alatti instrumentumok átértékelési különbözete” (forrásoldal) és a „Passzív időbeli elhatárolások” sorokban kell kimutatni, figyelembe véve a mérleg alatti tételek között található határidős deviza- és devizaswapügyleteket is. A devizában denominált pénzügyi instrumentumokon az átértékelés eredményeképpen elért árfolyamnyereség nem szerepel a tételek között.
  27. Az EKB a vállalati szektort érintő vásárlási program (CSPP) keretében nem vásárol értékpapírt.
  28. Az APP elemei a harmadik fedezett kötvényvásárlási program (CBPP3), az ABSPP, a PSPP és a CSPP. Az eszközvásárlási programmal kapcsolatos további információk az EKB honlapján olvashatók.
  29. A piaci értékek jelzésképp szolgálnak, és piaci jegyzések alapján vannak számítva. Amennyiben a piaci jegyzés nem áll rendelkezésre, az eurorendszer belső modelljeinek segítségével becsüljük a piaci árfolyamokat.
  30. 2016. március 16. óta az eurorendszer tendereiben az irányadó refinanszírozási műveletekre alkalmazott kamatláb 0,00%.
  31. Azok az értékpapír-kölcsönzési tranzakciók, amelyek az év végén nem eredményeznek be nem fektetett készpénzfedezetet, mérleg alatti számlákon kerülnek kimutatásra (lásd az „Értékpapír-kölcsönzési programok” című 16. pontot).
  32. Az EURO1 és az RT1 az ABE CLEARING S.A.S á capital variable (EBA Clearing) által üzemeltetett fizetési rendszerek.
  33. A folyó szolgálati költség kiszámítása az előző évben alkalmazott diszkontráta alapján történik.
  34. A súlyokat akkor is módosítjuk, amikor az EKB jegyzett tőkéjéhez hozzájáruló, azaz az európai uniós tagállamok NKB-inak a száma megváltozik.
  35. A módosításhoz használt statisztikai adatokról az Európai Bizottság Az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsának módosításához alkalmazandó statisztikai adatokról szóló, 2003. július 15-i 2003/517/EK tanácsi határozat (HL L 181., 2003.7.19., 43. o.) szabályai szerint értesítette az EKB-t.
  36. A vállalati szektort érintő program keretében az EKB nem vásárol értékpapírt, így ebben a körben nem áll rendelkezésére kölcsönözhető állomány.
  37. Amennyiben az év végén van olyan készpénzfedezet, amely nincs befektetve, ezek az ügyletek a mérlegen belüli számlákon kerülnek kimutatásra (lásd az „Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek” című 8. pontot, továbbá az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 10. pontot).
  38. Lásd Az Európai Központi Banknak a felügyeleti díjakról szóló, 1163/2014/EU rendelete (2014. október 22.) (EKB/2014/41; HL L 311., 2014.10.31., 23. o.) 5. cikkének (3) bekezdését.
  39. A felügyeleti díjat a 2020-as díjfizetési időszaktól kezdődően az a díjfizetési időszak lezárulta után számítjuk ki, összhangban az EKB-nak a felügyeleti díjakról szóló 1163/2014/EU rendelet módosításáról szóló 2019. december 5-i (EU) 2019/2155 rendeletével (EKB/2019/37) (HL L 327., 2019.12.17., 70. o.).
  40. A teljes munkaidős egyenérték egy dolgozó egyévnyi teljes munkaidős munkájának megfelelő egység. A végleges, a határozott időre vagy rövid időtartamra szóló szerződéssel alkalmazottakat, valamint az EKB frissdiplomás-programjának résztvevőit a ledolgozott munkaórák arányában foglalja magában. Tartalmazza ezenkívül a gyermekgondozási és a tartós szabadságukat töltőket, de nem tartalmazza a fizetés nélküli szabadságon lévőket.
  41. Bruttó összegek, tehát az EU-nak fizetendő adó levonása előtt.
  42. Az Igazgatóság és a Felügyeleti Testület EKB által alkalmazott mostani tagságának nyugdíjazási rendszerével kapcsolatban az eredménykimutatásban megjelenített nettó összeget lásd a „Vegyes tétel” című 12.3 pontban.
  43. Az euroövezeten kívüli NKB-knak nem jár az EKB felosztható nyereségéből részesedés, ugyanakkor az EKB esetleges veszteségét sem kötelesek fedezni.
  44. A KBER alapokmányának 32.5 cikke előírja, hogy az NKB-k összesített monetáris bevételét az EKB tőkéjébe befizetett részesedésük arányában kell közöttük felosztani.