Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

1 Áttekintés

Az euroövezet gazdasága gyengült 2023 második felében, ami a szigorúbb finanszírozási feltételekre, a bizalom visszaesésére és a versenyképesség csökkenésére vezethető vissza. A mostani várakozások szerint a fellendülés üteme valamivel lassabb lesz az EKB szakértőinek 2023. szeptemberi makrogazdasági prognózisában előre jelzettnél. A rövid távú mutatók 2023 negyedik negyedévére gyenge gazdasági teljesítményt jeleznek. A növekedés azonban várhatóan erősödni fog 2024 elejétől, ahogy nő a rendelkezésre álló reáljövedelem – amit a csökkenő infláció, az erőteljes bérnövekedés és a rugalmasan alkalmazkodó foglalkoztatás támogat –, és az export bővülése felzárkózik a külső kereslet javulásához. Az EKB monetáris politikai szigorításának és a kedvezőtlen hitelkínálati feltételeknek a hatása továbbra is átgyűrűzik a gazdaságba, ez pedig kihat a rövid távú növekedési kilátásokra. Az előrejelzési időszak későbbi részében ezek a fékező hatások várhatóan lecsengenek, ami kedvez a növekedésnek. Az éves átlagos reál-GDP-növekedés összességében a 2022-es 3,4%-os szintről 2023-ban várhatóan 0,6%-ra lassul, majd 2024-ben 0,8%-ra emelkedik, 2025-ben és 2026-ban pedig 1,5%-on stabilizálódik. A 2023. szeptemberi prognózissal összehasonlítva a 2023–2024-es időszak GDP-növekedési kilátásait a legfrissebb adatközlések és a gyenge felmérési adatok fényében kissé lefelé módosítottuk, míg 2025-re nem módosítottuk.[1]

Az infláció tovább csökkent az energiaárak mérséklődő inflációjának, a monetáris politikai szigorítás hatásának, valamint az árazási láncban keletkező nyomás és a kínálati szűk keresztmetszetek folyamatos enyhülésének köszönhetően. Miután 2023 novemberében 2,4%-ra esett, a HICP-infláció rövid távon várhatóan átmenetileg emelkedni fog az energiainfláció ismételt felerősödése következtében. A dezinflációs alapfolyamat azonban várhatóan folytatódni fog annak ellenére, hogy erőteljesen emelkednek a munkaerőköltségek, amelyek egyre inkább az energia- és élelmiszerárakat nem tartalmazó HICP-infláció domináns mozgatórugóivá válnak. Annak ellenére, hogy a munkaerőpiac valamelyest „lehűlőben” van, várhatóan továbbra is feszes marad, ami a múltbeli magas infláció kompenzációs hatásával együtt előreláthatólag magas szinten tartja a nominálbér-növekedést. Az inflációs kompenzáció felfelé irányuló hatásainak fokozatos kifutásával ugyanakkor a bérnövekedés az előrejelzési időszakban várhatóan enyhülni fog. A nyereség jelentősen növekedett 2022-ben, ám az előrejelzési időszakban várhatóan visszaesik, és pufferként szolgál a munkaerőköltségek átgyűrűzésével szemben. Mivel a becslések szerint a középtávú inflációs várakozások az EKB 2%-os inflációs célkitűzése közelében maradnak, a teljes HICP-infláció összességében a 2023. évi 5,4%-ról 2024-ben várhatóan 2,7%-ra, 2025-ben 2,1%-ra, majd 2026-ban 1,9%-ra csökken. A 2023. szeptemberi prognózissal összehasonlítva a HICP-inflációt elsősorban a vártnál alacsonyabb értéket mutató közelmúltbeli adatok és az energiahordozó-árakra vonatkozó gyengébb feltevések miatt 2023-ra és 2024-re lefelé módosítottuk, míg 2025-re nem módosítottuk.

1. táblázat

Az euroövezet növekedési és inflációs prognózisai

(éves változások százalékpontban)

2023. december

2023. szeptember

2022

2023

2024

2025

2026

2022

2023

2024

2025

Reál-GDP

3,4

0,6

0,8

1,5

1,5

3,4

0,7

1,0

1,5

HICP

8,4

5,4

2,7

2,1

1,9

8,4

5,6

3,2

2,1

Megjegyzés: A reál-GDP-adatok a szezonálisan és munkanaphatással korrigált adatok éves átlagai. A múltbeli adatok a prognózis adatgyűjtési zárónapja után beérkező adatközlések miatt eltérhetnek az Eurostat legutóbb publikált adataitól. Az adatok – negyedéves gyakorisággal is – letölthetők az EKB honlapján található makrogazdasági prognózisok adatbázisából.

A gazdasági kilátásokat továbbra is nagy bizonytalanság övezi, ahogy azt a növekedési és inflációs prognózisokat övező bizonytalansági sávok mutatják (1., 4. és 7. ábra). Ez a jelentés tartalmaz egy forgatókönyvet, amely azt értékeli, hogy milyen következményekkel jár a közel-keleti konfliktus esetleges eszkalálódása az euroövezet gazdaságára nézve (3. keretes írás), valamint több érzékenységi elemzésben vizsgálja az energia- és az élelmiszer-nyersanyagok árának alternatív pályáit (4. keretes írás).

2 Reálgazdaság

Az euroövezeti konjunktúra 2023 harmadik negyedévében kismértékben visszaesett, tükrözve a készletcsökkentésnek a növekedést visszafogó hatását, amelyet a belföldi kereslet pozitív hozzájárulása ellensúlyozott (1. ábra). Az euroövezet növekedése 2023 harmadik negyedévében −0,1% volt, ez némileg elmarad a 2023. szeptemberi prognózisban várt nulla növekedéstől.[2] A harmadik negyedévben tovább csökkent a feldolgozóipar és az építőipar hozzáadott értéke, miközben a szolgáltatások hozzáadott értéke nőtt. Ami a kereslet komponenseit illeti, a harmadik negyedévben nőtt a lakossági fogyasztás, különösen a szolgáltatásoké – amit valószínűleg a nyári szezonban a több érintkezéssel járó szolgáltatások segítettek elő – és a tartós fogyasztási cikkeké. Ezzel szemben mind az árfolyamok, mind az energiaárak alakulásából eredően romlott a versenyképesség, ami az export visszaeséséhez vezetett.

1. ábra

Az euroövezeti reál-GDP növekedése

(negyedéves százalékos változás; szezonálisan és munkanaphatással kiigazított, negyedéves adatok)

Megjegyzés: A múltbeli adatok eltérhetnek az Eurostat legutóbbi kiadványaitól (lásd még a 2. lábjegyzetet). A függőleges vonal jelzi az aktuális előrejelzési időszak kezdetét. A prognózis alappályáját övező, szimmetrikus szerkezetű sávok a bizonytalanság mértékét mutatják. A sávok múltbeli előrejelzési hibákon alapulnak, a kiugró értékekkel való kiigazítás után. A legsötétebbtől a legvilágosabbig a reál-GDP-növekedés adott intervallumba tartozásának 30%-os, 60%-os és 90%-os valószínűségét mutatják. További információkért lásd az EKB szakértőinek az euroövezetre vonatkozó 2023. márciusi makrogazdasági prognózisában olvasható 6. keretes írást.

A reál-GDP növekedése – a szigorú finanszírozási feltételek környezetében – 2023 negyedik negyedévében várhatóan gyenge lesz, majd 2024 első negyedévétől fokozatosan élénkül, amit a reáljövedelem és a külső kereslet erősödése támogat. Lankad a pandémia utáni újranyitás és a kínálati szűk keresztmetszetek megszűnése következtében beindult gazdasági élénkülés, miközben a szigorú finanszírozási feltételek és a megnövekedett fogyasztói bizonytalanság továbbra is jelentős hátráltató tényezőnek számít. A felmérési mutatók szerint a gazdaság az euroövezetben 2023 negyedik negyedévében nagyon gyengén, illetve szűkülő ütemben teljesít, mutatkoznak továbbá bizonyos halvány jelei a mélypont elérésének. Emellett a még mindig feszes munkaerőpiaci környezetben a csökkenő infláció és az emelkedő bérek előreláthatólag kedvezni fognak a háztartások vásárlóerejének az év vége táján. Ugyanakkor az exportnövekedés, bár még mindig visszafogott, várhatóan behozza az exportpiaci részesedésben az elmúlt negyedévekben tapasztalt veszteségek egy részét. Mindent egybevetve, miközben a gazdaság teljesítménye 2023 negyedik negyedévében előreláthatóan visszafogott marad, ezt követően fokozatosan megerősödik, aminek hátterében a rendelkezésre álló reáljövedelem és a külső kereslet további növekedése, így az emelkedő lakossági fogyasztás és export áll, miközben újabb kedvezőtlen sokkhatások hiányában valószínűleg helyreáll a bizalom.

A GDP növekedési üteme középtávon valószínűsíthetően nagyjából a világjárvány előtti átlaggal összhangban stabilizálódik az emelkedő reáljövedelmek és az erősödő külső kereslet támogatásával. A reál-GDP növekedése 2024–2025 során várhatóan erősödik, majd 2026-ban stabilizálódik (2. táblázat). Bár a közelmúltbeli kedvező hatások lecsengenek, a növekedés motorja várhatóan a mérséklődő inflációs nyomás lesz, amihez hozzájárul az energiasokkok elmúlása és az erőteljes jövedelemnövekedés. Ezek a tényezők a reziliens munkaerőpiaci környezetben támogatják a lakossági fogyasztás erőteljes fellendülését. A 2022 óta bevezetett energia- és inflációkompenzációs költségvetési támogató intézkedések visszavonása ugyanakkor kismértékű negatív hatással lesz a növekedésre a 2024-től 2026-ig terjedő időszakban.

A szigorú finanszírozási feltételek várhatóan továbbra is negatívan hatnak a növekedésre, ám ez a hatás az előrejelzési időszak során fokozatosan lecseng. A 2021 decembere óta hozott monetáris politikai intézkedések hatása továbbra is átgyűrűzik a reálgazdaságba, és így kihat a növekedési kilátásokra, különösen 2023 és 2024 tekintetében.[3] Amint az EKB legutóbbi euroövezeti banki hitelezési felméréséből kiderül, a hitelkínálati feltételek is szigorodtak az év eleje óta, és a hitelnövekedés meredeken zuhant. A hitelkínálat negatív hatásai a feltevés szerint főként az üzleti és a lakáscélú beruházásokat, valamint – kisebb mértékben – a lakossági fogyasztást befolyásolják. Jóllehet jelentős bizonytalanság övezi a monetáris politika és a hitelkínálati feltételek reálgazdasági hatásának pontos időzítését és mértékét, a kamatlábak jövőbeli pályájára vonatkozó piaci várakozások (1. keretes írás) alapján a gazdasági növekedésre gyakorolt hatás 2024 után várhatóan egyre kevésbé érvényesül majd. A GDP-növekedés középtávra prognosztizált bővülésének egy része ezért e fékező hatások lecsengésével függ össze.

A 2023. decemberi prognózissal összevetve a reál-GDP növekedését 2023-ra 0,1 százalékponttal, 2024-re 0,2 százalékponttal lefelé módosítottuk, 2025-re pedig változatlanul hagytuk. A módosítások a 2023 harmadik negyedévére vonatkozó gyengébb eredményadatokat és a romló felmérési mutatókat tükrözik. A legutóbbi kedvezőtlenebb exporteredmények és előretekintő mutatók arra utalnak, hogy 2023–2025-ben lefelé módosul a nettó kereskedelem, amit részben ellensúlyoz a belföldi kereslet kismértékű felfelé módosulása.

2. táblázat

Reál-GDP, munkaerőpiacok és kereskedelmi prognózisok

(ellenkező jelzés hiányában éves százalékos változások)

2023. december

2023. szeptember

2022

2023

2024

2025

2026

2022

2023

2024

2025

Reál-GDP

3,4

0,6

0,8

1,5

1,5

3,4

0,7

1,0

1,5

Lakossági fogyasztás

4,2

0,5

1,4

1,6

1,4

4,1

0,3

1,6

1,6

Államháztartás fogyasztása

1,5

0,1

1,1

1,3

1,2

1,5

-0,1

1,1

1,4

Bruttó állóeszköz-felhalmozás

2,8

1,3

0,4

1,8

2,1

2,9

1,7

-0,4

1,4

Export1)

7,4

-0,4

1,1

2,9

3,0

7,3

1,3

2,5

3,1

Import1)

8,1

-0,9

1,7

3,1

3,0

8,1

0,3

2,5

3,1

Foglalkoztatás

2,3

1,4

0,4

0,4

0,4

2,3

1,2

0,2

0,2

Munkanélküliségi ráta
(a munkaerő százalékában)

6,7

6,5

6,6

6,5

6,4

6,7

6,5

6,7

6,7

Folyó fizetési mérleg egyenlege
(a GDP százalékában)

-0,7

1,2

1,0

1,0

1,1

-0,8

1,1

1,4

1,6

Megjegyzés: A reál-GDP-t és összetevőit szezonálisan és munkanaphatással korrigáltuk. A múltbeli adatok a prognózis adatgyűjtési zárónapja után beérkező adatközlések miatt eltérhetnek az Eurostat legutóbb publikált adataitól. Az adatok – negyedéves gyakoriságra vonatkozóan is – letölthetők az EKB honlapján található makrogazdasági prognózisok adatbázisából.
1) Az euroövezet belső kereskedelmét is magában foglalja.

A reál-GDP összetevőit vizsgálva megállapítható, hogy a bizonytalanság és az infláció enyhülésével, a reáljövedelmek és a bizalom javulásával párhuzamosan a háztartások reálfogyasztása várhatóan fokozatosan helyreáll, és erősíti a gazdasági növekedést. Az év első felében – az árukra fordított kiadások zsugorodása közepette – a lakossági fogyasztás stagnált, miközben a fogyasztói szolgáltatásokra fordított kiadások megőrizték rugalmasságukat. Az infláció csökkenése és a világjárvány utáni újranyitást követő, továbbra is elhúzódó hatások nyomán, valamint a bizalom novemberi enyhe erősödésével a becslések szerint a fogyasztói kiadások az év második felében erősödtek. A rövid távon túl az infláció és a bizonytalanság további mérséklődésével és a reáljövedelmek javulásával – további kedvezőtlen sokkok hiányában – a fogyasztás várhatóan tovább javul és erősíti a gazdasági növekedést annak ellenére, hogy az újranyitás hatásai tompulnak. A háztartások fogyasztásának növekedése 2026-ban valószínűsíthetően erőteljes marad, ehhez a munka- és a nem munkából származó jövedelmek emelkedése, valamint a korábbi elővigyázatossági megfontolások lecsengése is hozzájárul. A 2023. szeptemberi prognózishoz képest a lakossági fogyasztás növekedését 2023-ra 0,2 százalékponttal felfelé módosítottuk az év első felét érintő, felfelé irányuló adatkiigazítások miatt, 2024-re azonban 0,2 százalékponttal lefelé módosítottuk a rövid távú nagyobb megtakarítások okán, míg 2025-re változatlanul hagytuk.

A rendelkezésre álló reáljövedelem a becslések szerint 2023-ban javuló tendenciát mutatott, és az előrejelzések szerint 2024–2026-ban gyorsabb ütemben nő majd a csökkenő inflációnak és az erőteljes bérnövekedésnek köszönhetően. A rendelkezésre álló reáljövedelem a 2022. évi enyhe csökkenést követően 2023-ban várhatóan javulni fog, aminek hátterében a munkajövedelmek és a nem munkából származó jövedelmek határozott növekedése és a mérséklődő infláció áll. Rövid távon az erős bérnövekedéssel együtt a nem munkából származó jövedelem is támogatni fogja a háztartások vásárlóerejét. A nettó fiskális transzfereknek előreláthatólag a teljes előrejelzési időszakban lényegében semleges hatása lesz a rendelkezésre álló reáljövedelemre és a fogyasztás növekedésére.

A háztartások megtakarítási rátája a pandémia előtti szinthez viszonyítva az előrejelzési időszakban várhatóan magas szinten tartózkodik. A megtakarítási ráta 2023 első felében nőtt, és a várakozások szerint még egy ideig magas marad, tükrözve a nem munkából származó jövedelmeknek az év első felében tapasztalt erőteljes növekedését (részben az ilyen típusú jövedelem megtakarítására való magas hajlandóság miatt), a még mindig fokozott bizonytalanságot és az emelkedő kamatlábakból eredő erős megtakarítási ösztönzőket. A bizonytalanság mérséklődésével ugyanakkor a háztartások megtakarítási rátája 2025-től vélhetően csökkenni fog, bár így is jóval a világjárvány előtti szint felett marad, mivel a magasabb kamatlábak ellensúlyozzák a háztartások megtakarítási viselkedésük világjárvány utáni normalizálására irányuló szándékát. Nem várható, hogy a többletmegtakarítások állománya segíteni fogja a fogyasztás növekedését, mivel az a vagyonos háztartásokra koncentrálódik és többnyire illikvid eszközökben halmozódik fel, és a magas inflációs ráták is gyengítették az állomány reálértékét. A megtakarítási rátát a 2023. szeptemberi prognózishoz képest felfelé módosítottuk, ez nagyrészt a múltbeli adatok módosításának, a háztartások várhatóan óvatosabb viselkedésének és annak tudható be, hogy a magas kamatlábak és a hitelhez jutás szigorodása miatt nagyobb az ösztönzőerő a megtakarításra.

1. keretes írás
A kamatlábakra, nyersanyagárakra és árfolyamokra vonatkozó technikai feltevések

A 2023. szeptemberi prognózissal összevetve a technikai feltevésekben alacsonyabb rövid lejáratú euroövezeti kamatlábak, alacsonyabb energiaárak és az euro leértékelődése szerepel. A technikai kamat- és nyersanyagár-feltevések a 2023. november 23-ával záruló időszak piaci várakozásain alapulnak. A rövid lejáratú kamatlábhoz a három hónapos EURIBOR-t vesszük alapul, a piaci várakozásokat pedig a határidős tőzsdei (futures) hozamok alapján becsüljük, míg a hosszú lejáratú kamatok helyettesítésére a tízéves államkötvényhozamokat használjuk.[4] A rövid lejáratú kamatokra vonatkozó feltevés az időszak során lefelé módosult, míg a tízéves államkötvényhozamokat lényegében változatlanul hagytuk.

Táblázat

Technikai feltevések

2023. december

2023. szeptember

2023

2024

2025

2026

2022

2023

2024

2025

Három hónapos EURIBOR
(éves százalék)

3,4

3,6

2,8

2,7

0,3

3,4

3,7

3,1

Tízéves államkötvényhozam
(éves százalék)

3,2

3,2

3,3

3,4

1,8

3,1

3,3

3,4

Nyersolajár (USD/hordó)

84,0

80,1

76,5

73,6

103,7

82,7

81,8

77,9

Földgázárak (EUR/MWh)

42

47

44

37

123

43

54

47

Nagykereskedelmi villamosenergia-árak (EUR/MWh)

105

117

111

98

258

115

143

123

Energián kívüli nyersanyagárak, USD
(éves százalékos változás)

-13,2

-2,3

2,4

1,7

6,6

-13,6

-3,1

3,2

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kibocsátási egységei
(EUR/tonna)

84,0

78,4

82,0

85,2

80,9

87,9

92,3

96,5

USD/EUR árfolyam

1,08

1,08

1,08

1,08

1,05

1,09

1,09

1,09

Nomináleffektív euroárfolyam
(EER41) (1999. 1. né.=100)

121,9

123,5

123,5

123,5

116,8

123,0

124,9

124,9

Megjegyzés: az adatok letölthetők az EKB honlapján található makrogazdasági prognózisok adatbázisából.

Az energiahordozó-árak technikai feltevései a 2023. szeptemberi prognózis óta lefelé módosultak.[5] A szeptemberi és októberi magasabb olajárakkal jellemezhető időszakot követően – az OPEC+ 2023 végéig történő kínálatcsökkentésének meghosszabbítása és a régiós konfliktusból eredő, a közel-keleti ellátást fenyegető kockázatok közepette – a fejlett gazdaságokban a makrogazdasági hátráltató tényezőknek köszönhetően gyengülő kereslet alacsonyabb olajárakhoz vezetett. A határidős tőzsdei (futures) olajárgörbe a 2023. szeptemberi prognózis óta lefelé tolódott (2024-re 2,1%-kal, 2025-re pedig 1,7%-kal), és változatlanul lefelé ívelő pályán van. A hordónkénti olajár a 2023-as 84 USA-dollárról 2026-ban feltehetőleg 73,6 dollárra csökken. A gázárak lefelé módosítása jelentősebb mértékű. Az európai fűtési idény kezdetén tapasztalható alacsony gázfogyasztás és a teljesen feltöltött tárolólétesítmények árakra gyakorolt hatása meghaladta az izraeli gázmezőnek a terrortámadásokat követő bezárásából, valamint a Finnország és Észtország közötti gázvezeték szivárgásából eredő ellátási kockázatokat. Összességében a gázpiaci határidős görbe a szeptemberi prognózis óta lefelé mozdult el (2024-re 12,6%-kal és 2025-re 6,9%-kal). A határidős villamosenergia-árakat szintén lefelé módosítottuk: 2023-ra 18,3%-kal, 2025-re pedig 10,1%-kal. Ami az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) szén-dioxid-kibocsátási egységeit illeti, a határidős árak jelenleg átlagosan 11%-kal a 2023. szeptemberi prognózisban feltételezett pálya alatt vannak, de a kibocsátáskereskedelmi rendszer árai 2023 negyedik negyedéve és 2026 negyedik negyedéve között várhatóan mintegy 8 EUR/tonnával emelkednek.

A nem energiajellegű nyersanyagok árára vonatkozó feltevések 2024-re felfelé, 2025-re pedig lefelé módosultak a 2023. szeptemberi prognózis óta, tekintettel a nemzetközi fém- és élelmiszernyersanyag-árak vegyes képet mutató alakulására. A fémárak elsősorban a Kínából érkező pozitív gazdasági hírek miatt emelkedtek. A 2024-es nemzetközi élelmiszernyersanyag-árak felfelé történő módosítása és a 2025-re vonatkozó lefelé irányuló módosítás az egyes élelmiszer-nyersanyagok eltérő alakulását tükrözi. A kakaó és a cukor ára az El Niño folyamatos hatása által okozott terméskiesés miatt emelkedett, míg a búza és a kukorica ára jelentősen csökkent egy olyan időszak után, amikor igen bőséges volt a globális kínálat, különösen Oroszország részéről.

Feltevésünk szerint a bilaterális árfolyamok nem mozdulnak el az előrejelzési időszakban az adatgyűjtés zárónapját megelőző tíz munkanapon uralkodó átlagos szintről. Mindebből az előrejelzési időszakban 1,08 USD/EUR árfolyam következik, amely 0,9%-kal alacsonyabb a 2023. szeptemberi prognózisban feltételezett értéknél. Az effektív euroárfolyamra vonatkozó feltevés 1,1%-os leértékelődéssel számol a 2023. szeptemberi prognózishoz viszonyítva.

A lakáscélú beruházások 2024-ben várhatóan tovább zsugorodnak, majd 2025-ben és 2026-ban élénkülnek, ahogy a finanszírozási feltételek szigorításának mérséklő hatásai lecsengenek. A rövid távú mutatókból származó jelekkel – például a kiadott építési engedélyek számának folyamatos csökkenésével és az építőipari vállalatok bizalmának romlásával – összhangban a lakáscélú beruházásokat várhatóan még egy ideig a csökkenő tendencia jellemzi, és csak 2025-ben térnek vissza a pozitív növekedés pályájára. A lakáscélú beruházások tartós gyengélkedése a finanszírozási feltételek nagyfokú szigorodásának tudható be, ideértve a jelzálogkamatok meredek emelkedését és a keményebb banki hitelezési feltételeket. Ahogy azonban enyhülnek a finanszírozási feltételek szigorításának negatív hatásai, és erősödik a jövedelemnövekedés, 2025-ben és 2026-ban várhatóan fokozatosan újra bővülni fognak a lakáscélú beruházások. A szigorúbb banki hitelezési feltételek (a keresleti és kínálati tényezőket egyaránt ideértve) 2023-ban és 2024-ben valószínűleg erőteljes kedvezőtlen hatást gyakorolnak a lakáscélú beruházások növekedésére, ez a hatás pedig még 2025-ben is jelentős lesz.

A vállalati beruházások 2024-ben a szigorú finanszírozási feltételek miatt visszafogottan nőnek, elmaradva a kereslet bővülésétől. Fellendülés 2025-ben és 2026-ban várható, ami betudható a finanszírozási feltételekből eredő kedvezőtlen hatás lecsengésének és a Next Generation EU (NGEU) program keretében nyújtott támogatásnak. A harmadik negyedévben tapasztalt növekedést követően a vállalati beruházások 2023 negyedik negyedévében várhatóan zsugorodnak, majd 2024 első negyedévében nagyjából stagnálni fognak, mivel a gyenge gazdasági teljesítmény, a szigorú finanszírozási feltételek és a restriktív hitelfeltételek visszafogják a beruházásokat. A vállalati beruházásokról szóló 2023. decemberi prognózisban foglalt szigorúbb banki hitelezési feltételek fékező hatása a becslések szerint 2023-ban volt a legerősebb, míg 2024-ben és 2025-ben még mindig jelentős fékhatás figyelhető meg. Úgy tűnik, hogy e negatív hatások lecsengése, a belföldi és külföldi kereslet széles körű fellendülése, valamint az NGEU-alapokból támogatott zöld és digitális átállás középtávon hozzájárul ahhoz, hogy az üzleti beruházások erőre kapjanak.

2. keretes írás
A nemzetközi környezet

A világgazdaság 2023-ban a reziliens munkaerőpiacok és az intenzív lakossági fogyasztás támogatásával mérsékelt, de egyenletes ütemben nőtt, a növekedés üteme azonban várhatóan valamelyest mérséklődik. A 2023-ra 3,3%-ra becsült globális növekedést a feltörekvő piacgazdaságok – köztük Kína – és az Egyesült Államok segítették elő.[6] Az Egyesült Államokban a monetáris politika jelentős szigorítása ellenére a szilárd belföldi kereslet és a robusztus munkaerőpiac erőteljes növekedést ért el. Kínában a pandémia megfékezésére irányuló intézkedések év eleji kivezetése és a fogyasztás általánosabb fellendülése ellensúlyozta a lakóingatlan-szektor gyengeségét. A nagyobb országokban a legfrissebb adatok vegyes képet mutatnak. Mind Kínában, mind az Egyesült Államokban gyorsult a reál-GDP-növekedés a harmadik negyedévben, míg az Egyesült Királyságban nem változott, Japánban pedig zsugorodott, miközben a magas infláció mindkét országban erősen lenyomta a gazdasági teljesítményt és a fogyasztást. Az előrejelzések szerint a globális reál-GDP-növekedés 2024-ben 3,1%, 2025-ben és 2026-ban egyaránt 3,2% lesz, ami nagyjából összhangban áll a szeptemberi prognózissal, de elmarad a világjárvány előtti (2012–2019-ben mért) 3,6%-os átlagától. Az Egyesült Államokban a növekedést felfelé módosítottuk, ami a puha landolást és a zökkenőmentesebb dezinflációs folyamatot jósoló várakozásokat tükrözi. Az Egyesült Királyságban az elemzések szerint a gazdaság elkerüli a recessziót, 2024-re és 2025-re azonban lefelé módosítottuk a növekedést, mivel a magas infláció közepette gyengébb adatok érkeztek és a monetáris politikai szigorítás is késleltetve érezteti a hatását. A feltörekvő ázsiai országok és Kína növekedési kilátásait lényegében nem módosítottuk.

A globális kereskedelem növekedése erőtlen maradt 2023-ban, miközben a pandémiát követően normalizálódtak a fogyasztási szokások, a prognózis szerint azonban középtávon ismét fellendül a kereskedelem és jobban a globális gazdasági teljesítménnyel összhangban növekszik. A kedvezőtlen áthúzódó hatás következtében a kereskedelem éves átlagos növekedési üteme 2023-ban vélhetően 1,1%-ra lassult, a második negyedévben azonban már ismét lendületet vett. Az éves szinten gyenge teljesítmény a következőkkel magyarázható: i) kevésbé hangsúlyos kereskedelem a globális növekedésben, mivel nagyobb volt a fogyasztás részesedése a belföldi keresletben; ii) a kisebb kereskedelmi rugalmassággal rendelkező feltörekvő piacgazdaságok nagyobb arányú hozzájárulása a globális növekedéshez; valamint iii) a pandémiához köthető, 2022-ig a kereskedelem növekedését támogató egyes tényezők normalizálódása. Az utóbbi tényezők a keresletnek az árukról a szolgáltatásokra való visszaállásával kapcsolatosak, ami a pandémia megfékezésére irányuló intézkedések teljes feloldásával magyarázható. A szeptemberi prognózissal összevetve az Egyesült Királyság, Kína és India különösen a második negyedévben tapasztalt jobb teljesítménye miatt 2023-ra felfelé módosítottuk a világkereskedelem és az euroövezet külső keresletének növekedését. Az előrejelzési időszak hátralévő részében a világkereskedelem növekedése várhatóan visszanyeri a lendületét, és a gazdasági teljesítménnyel nagyjából összhangban erősödik. A világkereskedelem a prognózis szerint 2024-ben és 2025-ben 3,0%-kal, 2026-ban pedig 3,2%-kal nő. A 2023. szeptemberi prognózishoz képest lefelé módosult, tekintettel annak újraértékelésére, hogy a világkereskedelem rugalmassága milyen ütemben tér vissza a várt hosszú távú értékéhez. Az euroövezet külső kereslete 2024-ben várhatóan 2,6%-kal, 2025-ben 2,9%-kal és 2026-ban 3,1%-kal nő, ami szintén elmarad a korábbi prognózistól.

Táblázat

A nemzetközi környezet

(éves változások százalékpontban)

2023. december

2023. szeptember

2023

2024

2025

2026

2022

2023

2024

2025

Globális reál-GDP (az euroövezet nélkül)

3,3

3,1

3,2

3,2

3,3

3,2

3,0

3,2

Világkereskedelem (az euroövezet nélkül)1)

1,1

3,0

3,0

3,2

5,3

0,2

3,2

3,3

Euroövezeti külső kereslet2)

0,8

2,6

2,9

3,1

6,5

0,1

3,0

3,0

Globális fogyasztóiár-index (az euroövezet nélkül)

5,0

4,4

3,4

2,9

7,6

4,8

4,2

3,2

A versenytársak exportárai nemzeti valutában3)

-0,3

3,2

2,7

2,6

16,0

0,4

2,8

2,5

Megjegyzés: Az adatok letölthetők az EKB honlapján található makrogazdasági prognózisok adatbázisából.
1) Az import súlyozott átlagaként számítjuk.
2) Az euroövezet kereskedelmi partnerei importadatainak súlyozott átlagaként számítjuk.
3) Az euroövezet kereskedelmi partnerei exportdeflátorainak súlyozott átlagaként számítjuk.

A prognózis szerint az éves teljes infláció csökken az előrejelzési időszakban, miközben az euroövezeti versenytársak exportárai várhatóan normalizálódnak. A fogyasztóiár-indexszel (CPI) mért világszintű infláció idén előreláthatóan eléri az 5,0%-ot, majd fokozatosan csökken, és 2026-ban 2,9% lesz. A globális inflációs prognózist a 2023. szeptemberi prognózishoz képest kissé felfelé módosítottuk, ami elsősorban Törökország inflációs kilátásainak felfelé módosítását tükrözi. Az euroövezeti versenytársak (nemzeti valutában kifejezett) exportárai a becslések szerint 2023 második negyedévében a hosszú távú átlagos növekedési ütemük alá estek, mivel a nyersanyagárak tovább csökkentek, valamint enyhült az árazási láncon jelentkező belföldi és külföldi nyomás. Várhatóan újra emelkedni fognak, mivel a nyersanyagárak csökkenése kevésbé lesz fékező hatású, így a 2023. szeptemberi prognózishoz képest 2023-ra lefelé, 2024-re és 2025-re pedig felfelé módosultak.

Az euroövezet kereskedelmének kilátásai továbbra is visszafogottak, mivel a magas energiaárak és az effektív euroárfolyam utóbbi évben történt tényleges felértékelődésének késleltetett hatása rontja a versenyképességet. Az euroövezet reálexportja nagyon gyengén teljesített a második negyedévben, és becslések szerint 2023 harmadik negyedévében tovább zsugorodott az euroövezet külső keresletének fellendülése ellenére. Az exportpiaci részesedésre vonatkozó kilátások az elemzések szerint most jelentősen elmaradnak a 2023. szeptemberi prognózisban szereplőktől. Az exportnövekedés a prognózis szerint 2023 negyedik negyedévétől élénkülni fog. Az exportár-versenyképességre azonban továbbra is nyomás nehezedik, ami az euro 2022 második fele óta tartó tényleges felértékelődésének és az euroövezeti cégek magas energiaárainak tudható be. Felmérések azt mutatják, hogy mind a szolgáltatásokban, mind a feldolgozóiparban csökken az új exportmegrendelések száma, miközben a rendeléshátralék történelmi mélypontra zuhant. Ennek eredményeként az euroövezeti export előreláthatólag továbbra is visszafogott marad, nagyjából összhangban az előrejelzési időszak külső keresletével és a világjárvány utáni dinamikával, ami arra utal, hogy az export veszített a külső kereslethez viszonyított rugalmasságából. Úgy tűnik, hogy az euroövezet importja is kevésbé érzékeny a keresletre. A 2023. harmadik negyedévre becsült zsugorodást követően az import az importkereslethez képest mérsékeltebben növekszik majd az előrejelzési időszakban. A kisebb kereskedelmi rugalmasság különféle tényezők eredménye lehet, például: a belföldi kereslet olyan összetevők felé tolódott, ahol kisebb szerephez jut a kereskedelem, például szolgáltatások (import esetében), vagy az euroövezeti cégeket érintő versenyképességi kihívások (export esetében). Összességében a nettó kereskedelem 2024-ben várhatóan negatívan járul hozzá a GDP növekedéséhez, 2025-ben nagyjából semleges lesz, 2026-ban pedig szerény mértékben támogatja a növekedést (2. ábra). Az euróövezet folyó fizetési mérlegének többlete a prognózis szerint a GDP 1%-a körül stabilizálódik, jóval a világjárvány előtti szint alatt.

2. ábra

Az euroövezet reál-GDP-je – fő kiadási komponensek szerinti bontás

(éves százalékos változások, százalékpontos hozzájárulások)

Megjegyzés: az adatokat szezonálisan és munkanaphatással kiigazítottuk. A múltbeli adatok a prognózis adatgyűjtési zárónapja után beérkező adatközlések miatt eltérhetnek az Eurostat legutóbb publikált adataitól. A függőleges vonal jelzi az előrejelzési időszak kezdetét.

A munkaerőpiac – némi „lehűlés” ellenére – várhatóan rugalmasan alkalmazkodik, a foglalkoztatás pedig (a GDP-hez viszonyítva) visszafogottabban bővül, mint 2023-ban. A teljes foglalkoztatás növekedése a várakozások szerint lassulni fog, de pozitív tartományban marad, a 2022. évi 2,3%-ról 2023-ban 1,4%-ra csökken, majd a 2024–2026-as időszakban 0,4%-on stabilizálódik (3. ábra). A 2023. szeptemberi prognózissal összehasonlítva a foglalkoztatás növekedését (kumulált értéken) a teljes előrejelzési időszakban 0,6 százalékponttal felfelé módosítottuk, ami a munkatermelékenység növekedésének lefelé történő módosulására utal. Ez a folyamat azt a feltevést tükrözi, hogy a jelenlegi gyenge gazdasági növekedéssel jellemezhető környezetben megszűnik a munkaerő-halmozás az előrejelzési időszak későbbi éveiben, amikor a gazdaság ismét erősödik. A munkatermelékenység növekedési üteme mindent egybevetve várhatóan erősödni fog az előrejelzési időszakban, a termelékenység azonban jóval a hosszú távú lineáris trendje alatt marad. A munkanélküliségi ráta rövid távon várhatóan kissé emelkedik, 2024-ben eléri a 6,6%-ot, majd az előrejelzési időszak hátralévő részében átlagosan 6,5%-ra csökken 2025-ben, és 6,4%-ra 2026-ban. Bár ez ellentétben áll a 2023. szeptemberi prognózisban előre jelzett kissé emelkedő pályával, a feszes munkaerőpiacra utaló általános értékelés továbbra is érvényes marad.

3. ábra

Az euroövezeti munkaerőpiac

(a munkaerő százalékában (bal skála), éves százalékos változások (jobb skála))

Megjegyzés: A függőleges vonal jelzi az előrejelzési időszak kezdetét.

3. keretes írás
Forgatókönyv-elemzés a közel-keleti konfliktus esetleges további eszkalálódásáról

Ez a forgatókönyv-elemzés a 2023. decemberi alapprognózist érintő, a közel-keleti konfliktus esetleges további eszkalálódásából eredő extrém kockázatokat tárja fel. A 2023. decemberi alapprognózis feltevése szerint a jelenlegi konfliktus földrajzilag behatárolt lesz, ezért a már megfigyelteken túl várhatóan nem gyakorol jelentős gazdasági hatást az euroövezet gazdaságára. A konfliktus kitörését követően a globális pénzügyi piacok visszafogottan reagáltak – az olajárak kezdetben szerényen emelkedtek és valamelyest nőtt a gazdasági bizonytalanság –, ami az euroövezet és az érintett területek közötti korlátozott kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokkal magyarázható. Keretes írásunkban a konfliktus súlyos és elhúzódó eszkalálódásával, valamint a Hormuzi-szoros részleges lezárásával számolunk, ami a 2023. decemberi alappályához képest komolyabb következményekkel járna a világgazdaságra és az euroövezetre nézve. Ez – különösen a konfliktusban közvetlenül érintett országok esetében – a gazdasági teljesítmény zavaraival, valamint magasabb energiahordozó-árakkal, továbbá a gazdasági bizonytalanság általánosabbá válásával és a pénzügyi piaci zavarok fokozódásával járna (A) ábra). Ez a forgatókönyv extrém kockázati forgatókönyvnek minősül, és tekintettel a konfliktus alakulását övező nagyfokú bizonytalanságra, a becsléseket fokozott óvatossággal kell kezelni.

A. ábra

A közel-keleti konfliktus esetleges eszkalálódásának forgatókönyve

a) Szintetikus energiaár-index

b) Egyesült államokbeli részvénypiaci volatilitási index (VIX)

c) Az euroövezeti külső kereslet növekedése

(USD/MWh)

(index)

(százalékpontos eltérés az alapprognózistól)

Megjegyzés: A szintetikus energiaár-indexet az olaj- és gázárak súlyozott átlagaként számítjuk. Az olajárra vonatkozó forgatókönyv az olajárnak az olajkínálati sokkhatásokkal szembeni rugalmasságán alapul az alábbiakban foglalt becslések felhasználásával: Caldara, D., Cavallo, M. és Iacoviello, M., „Oil price elasticities and oil price fluctuations” (Olajár-rugalmasság és olajár-fluktuáció), Journal of Monetary Economics, 103. évf., 2019; míg a gázárra vonatkozó forgatókönyv a gázárnak a gázkínálati sokkhatásokkal szembeni rugalmasságán alapul az alábbiakban foglalt becslések felhasználásával: Albrizio, S., Bluedorn, J., Koch, C., Pescatori, A. és Stuermer, M., „Sectoral Shocks and the Role of Market Integration: The Case of Natural Gas” (Ágazati sokkok és a piaci integráció szerepe: a földgáz esete), AEA Papers and Proceedings, American Economic Association, 113. évf., 43–46. o., 2023. május. A volatilitási index a Chicago Board Options Exchange opciós tőzsde VIX-én alapul. Az euroövezet külső keresletére gyakorolt hatást az energiaárakra, a bizonytalanságra és a kereskedelmi hatásokra kiterjedően az EKB-Global modell segítségével számítjuk.

A konfliktus feltételezett eszkalálódása esetén az olaj- és gázárak jelentősen emelkedhetnek, különösen a Hormuzi-szoros részleges lezárása esetén. A forgatókönyv feltételezi, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül áthaladó olaj- és gázellátás mintegy egyharmada megszakad, hozzájárulva a globális energiapiacok szűküléséhez. Ennek eredményeként 2024 második negyedévében az olajárak hordónként csaknem 130 USD-ra emelkednének, a gáz ára pedig 83 EUR/MWh-ra ugrana (57%-kal, illetve 74%-kal meghaladva az alapprognózisban feltételezett szinteket). Mindent egybevetve, egy (az olaj- és gázárakat kombináló) szintetikus energiaár-index a feltevés szerint 2024 második negyedévében 64%-kal haladná meg az alapforgatókönyvet, 2026-ban pedig 36%-kal maradna az alapforgatókönyv felett (A. ábra, a) panel). Ez a forgatókönyv szélsőségesnek számít, mivel az energiaárakat a határidős energiaügyletek opciókból számított eloszlásának 75. percentilise fölé tolná (lásd még a 4. keretes írást). A Hormuzi-szorost valójában soha nem zárták le, miközben a feltételezett olaj- és gázellátási sokk tartósabb, mint a múltbeli kínálati sokkok, mivel az energiapiacok hajlamosak gyorsabban visszanyerni az egyensúlyukat.

Az eszkalációs forgatókönyv valószínűleg a gazdasági kilátásokat is bizonytalanabbá tenné, ami a lakossági fogyasztás, a beruházások és a kereskedelem visszaesését idézné elő, és a pénzügyi piaci eszközök jelentős átárazásában nyilvánulna meg. Az eszkalációs forgatókönyv azt feltételezi, hogy a VIX volatilitási index, amely a globális bizonytalanságot hivatott kifejezni, 2024 elején mintegy 14 százalékponttal nő (A. ábra, b) panel), nagyságrendileg hasonló mértékben, mint az ukrajnai háború kezdetét követő és a közel-keleti múltbeli geopolitikai események idején tapasztalt fejlemények esetén. Ezt követően feltételezhetően fokozatosan visszatér a konfliktus előtti szintekre, összhangban a historikus szabályszerűségekkel. A magas pénzügyi piaci volatilitás az üzleti, fogyasztói és pénzügyi piaci bizalom jelentős romlásával járna.

Fentieknek jelentős hatása lenne a világgazdaság teljesítményére és az euroövezet külső keresletére. Még ha azt is feltételeznénk, hogy Izraelben, Palesztinában, Libanonban, Szíriában és Iránban jelentősen visszaesik a belföldi gazdaság teljesítménye, a régió kis kereskedelmi súlya miatt a globális GDP-re és az euroövezet külső keresletre gyakorolt közvetlenül hatás korlátozott lenne. A forgatókönyvben feltételezett magasabb olaj- és gázárak ugyanakkor növelnék a globális árnyomást, és visszafognák a globális GDP-t, ami némi késéssel ugyan, de tovább csökkentené az euroövezeti export iránti keresletet. A nemzetközi bizonytalanság fokozódása a világgazdaság teljesítményét is visszafogná. Mindent egybevetve, az euroövezet külső keresletének növekedése 2024-ben 1,2 százalékponttal csökkenne a 2023. decemberi alapprognózishoz képest (A. ábra, c) panel).

A magasabb energiaárak, a bizonytalansági hatások és a nemzetközi átgyűrűző hatások miatt gyengülne az euroövezet gazdasági növekedése, míg a fogyasztói árak inflációja főként a magasabb energiaárak miatt megemelkedne (B. ábra). Akárcsak a világgazdaság esetében, a magasabb olaj- és gázárak, valamint a megnövekedett bizonytalanság közvetlenül akadályozná az euroövezet gazdasági teljesítményét, mivel a háztartások és a vállalatok a sokkra reagálva visszafognák a reálfogyasztást és a beruházásokat. A nemzetközi átgyűrűző hatások ráadásul kedvezőtlenül befolyásolnák az euroövezeti export iránti külső keresletet, tovább gyengítve az aggregált keresletet. Az euroövezeti reál-GDP-növekedés a becslések szerint 2024-ben 0,7 százalékponttal, 2025-ben pedig 0,3 százalékponttal lenne alacsonyabb a 2023. decemberi alapprognózisban szereplőnél, majd 2026-ban magára találna, mivel a bizonytalansági hatások az időszak során várhatóan fokozatosan megszűnnének. Az euroövezeti HICP-infláció 2024-ben 0,9, 2025-ben pedig 0,4 százalékponttal emelkedne, főként a magasabb világpiaci energiaárak miatt.

B. ábra

A forgatókönyv hatása az euroövezet reál-GDP-jének növekedésére és HICP-inflációjára

(százalékpontos eltérés az éves növekedési alappályától)

Reál-GDP-növekedés

HICP-infláció

Forrás: Az EKB-BASE modell és az EKB szakértői becsléseinek felhasználásával készült szimulációk.
Megjegyzés: A szimulációkat visszatekintő várakozásképzést alkalmazó előrejelzési módszerrel, valamint exogén monetáris és fiskális politika alapján végeztük. Az árfolyam magában foglalja az EUR/USD árfolyamra és a nomináleffektív euroárfolyamra gyakorolt hatást. Az euroövezet gazdasági növekedésére és inflációjára gyakorolt összesített hatás magában foglalja az energia-, a bizonytalansági és a kereskedelmi hatásokat. A bizonytalansági sokkok hatását a modellen kívül hasonló módon becsültük meg, mint a „The impact of the Russian invasion of Ukraine on euro area activity via the uncertainty channel” (Az ukrajnai orosz invázió hatása az euroövezeti konjunktúrára a bizonytalanságon keresztül) című keretes írásban, Economic Bulletin, 4. sz., EKB, 2022.

3 Fiskális kilátások

A fiskális alapállás az előrejelzési időszakban – különösen 2024-ben – várhatóan szigorodik (3. táblázat). Az euroövezeti fiskális támogatás mértékét javarészt továbbra is a laza politika jellemzi a korábbi – különösen a 2020. évi koronavírus-világjárvánnyal (Covid19) összefüggésben hozott – intézkedéseknek és a 2022-től bevezetett energiatámogatási intézkedéseknek köszönhetően. E támogatás részleges visszavonásával azonban szigorodik a (ciklikusan kiigazított elsődleges egyenleg változásaként meghatározott[7]) fiskális alapállás az előrejelzési időszak során, különösen 2024-ben, amikor az energia- és inflációs kompenzációs támogatások jelentős része lejár. 2025-ben és 2026-ban a fiskális alapállás enyhe szigorodása várható a fennmaradó támogatási intézkedések további kivezetése és a közvetett adók emelkedése miatt. A 2023. szeptemberi prognózissal összevetve további euroövezeti szigorítással lehet számolni 2023-ban és 2025-ben, 2024-ben viszont valamivel kisebb lesz a szigorítás mértéke. A 2024-es fiskális alapállás módosítására felerészt a meglévő energiaügyi intézkedések fiskális költségeinek felfelé történő módosítása ad magyarázatot. A franciaországi áramszolgáltatók által fizetett alacsonyabb energiaadók és a Spanyolországban elfogadott új intézkedések például többet nyomnak a latban, mint az, hogy a németországi villamosenergia- és gázárplafonok a vártnál korábban szűnnek meg (az idő előtti megszüntetésnek a Német Szövetségi Alkotmánybíróság által a sürgősségi hitelek felhasználása ügyében nemrég hozott ítélet az oka). A diszkrecionális intézkedések egészét érintő módosítások az energiaár-intézkedések változásain túl a némileg magasabb transzferekből és állami fogyasztásból erednek. Ez a két tényező részben a bérek és a nyugdíjak emelkedését tükrözi, mivel azokat kifejezetten vagy implicit módon – időbeli eltolódással – az árakhoz indexálják.

3. táblázat

Az euroövezet fiskális kilátásai

(a GDP százalékában)

2023. december

2023. szeptember

2022

2023

2024

2025

2026

2022

2023

2024

2025

Fiskális alapállás (az NGEU-támogatásokkal kiigazítva)1)

0,5

0,3

0,7

0,1

0,1

0,7

0,1

0,8

0,0

Államháztartás költségvetési egyenlege
(a GDP százalékában)

-3,6

-3,1

-2,8

-2,7

-2,6

-3,6

-3,2

-2,8

-2,9

Strukturális költségvetési egyenleg
(a GDP százalékában)2)

-3,6

-3,2

-2,7

-2,6

-2,7

-3,2

-3,0

-2,4

-2,5

Államháztartás bruttó adóssága (a GDP százalékában)

90,9

88,7

88,3

88,1

88,1

91,4

89,0

88,6

88,5

Megjegyzés: az adatok letölthetők az EKB honlapján található makrogazdasági prognózisok adatbázisából.
1) Az euroövezet fiskális politikájának alapállását a pénzügyi szektornak nyújtott kormányzati támogatással csökkentett, ciklikusan kiigazított elsődleges egyenleg változásával mérjük. A feltüntetett számadatokat a Next Generation EU (NGEU) programból a bevételi oldalon várható támogatásokkal is kiigazítjuk. A negatív számadat a fiskális alapállás lazítására utal.
2) Az államháztartási egyenleg olyan értékeként megadva, amely meg van tisztítva a gazdasági ciklus átmeneti hatásaitól és a Központi Bankok Európai Rendszerének meghatározása szerint ideiglenesnek minősített intézkedésektől.

Az euroövezet fiskális kilátásai az előrejelzési időszakban előreláthatólag javulni fognak. A költségvetési hiány 2024-ben várhatóan a GDP 2,8%-ára csökken, és az előrejelzési időszak hátralevő részében a 3%-os referenciaérték alatt marad. 2026-ban pedig a prognózis szerint 1,0 százalékponttal marad el a 2022-es adattól. Ez főként annak tudható be, hogy 2023–26-ban csökkent a ciklikusan kiigazított elsődleges hiány, meghaladva a kamatfizetések növekedését, amely azonban a piaci kamatlábak emelkedéséhez viszonyítva várhatóan mérsékelt lesz, mivel az átgyűrűzés az euroövezetben a viszonylag magas fennmaradó államadósság lejárata miatt fokozatos. A szeptemberi prognózissal összevetve az euroövezet 2024-es költségvetési egyenlegére adott prognózis nem változik, mivel a néhány országot érintő felfelé történő kiigazítást ellensúlyozza a legtöbb többi ország esetében prognosztizált nagyobb hiány. Az euroövezet GDP-arányos államadóssága prognózisunk szerint 2026-ban tovább, 88,1%-ra csökken, ami a kamatláb és a növekedés közötti negatív különbözeteknek tudható be, amelyek bőven ellensúlyozzák az elsődleges hiányokat és a várt pozitív hiány-adósság kiigazításokat. A GDP-arányos államadósságot a 2023. szeptemberi prognózissal összehasonlítva lefelé módosítottuk, mivel a 2021-ben több ország tekintetében felfelé módosult GDP szintbeli eltolódást eredményezett.

4 Árak és költségek

A HICP-infláció az előrejelzések szerint a 2023. évi 5,4%-ról 2024-ben 2,7%-ra, 2025-ben pedig 2,1%-ra csökken, majd 2026-ban 1,9%-ot ér el (4. ábra). Miután a HICP-infláció erősen visszaesett és novemberben elérte a 2,4%-ot, nagyon rövid távon átmeneti élénkülés várható, ami elsősorban az energiakomponens felfelé irányuló bázishatásával és egyes fiskális támogató intézkedések visszavonásával függ össze (5. ábra). Ennek eredményeképp az energiaár-infláció 2024-ben várhatóan emelkedni fog, részben ellensúlyozva az élelmiszerár-infláció, valamint az energia- és élelmiszerárakat nem tartalmazó HICP-infláció (HICPX) további csökkenését. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztóiár-index alapján mért infláció 2024 folyamán csak fokozatosan csökken. A várakozások szerint 2024 végétől tovább mérséklődik az infláció valamennyi fő komponens tekintetében, ami segít abban, hogy az EKB 2025 második felében elérje a kitűzött inflációs célt (6. ábra).

4. ábra

Euroövezeti HICP-infláció

(éves százalékos változások)

Megjegyzés: A függőleges vonal jelzi az aktuális előrejelzési időszak kezdetét. A HICP-inflációra vonatkozó központi prognózisok körüli sávokat a kiugró értékek miatti kiigazítás után számított múltbeli előrejelzési hibák alapján határozzuk meg. A legsötétebbtől a legvilágosabbig a HICP-inflációs eredmények adott intervallumba tartozásának 30%-os, 60%-os és 90%-os valószínűségét mutatják. További információkért lásd az EKB szakértőinek az euroövezetre vonatkozó 2023. márciusi makrogazdasági prognózisában olvasható 6. keretes írást.

5. ábra

Az energiakomponens bázishatásainak kumulatív hatása az általános HICP-inflációra 2023 novemberétől

(százalékpont)

Forrás: Eurostat és az EKB számításai.
Megjegyzés: A bázishatások a 12 hónappal ezelőtti kivételes ármozgásoknak az éves inflációs ráta változásaira gyakorolt hatására utalnak a hosszú távú átlagos havi rátával összehasonlítva. A bázishatások kumulatív hatása mindig egy adott referencia-hónaphoz viszonyítva jelenik meg. Például, az energia-bázishatások a 2023. novemberi inflációs rátához viszonyítva 2024 júniusában a HICP-infláció 1,6 százalékpontos emelkedését vonnák maguk után. Miközben az ezen az ábrán bemutatott kumulatív bázishatások pozitívak, a HICP-infláció 2024-ben várhatóan csökkenni fog (lásd a 4. ábrát), mivel az élelmiszer- és HICPX-komponensek éves inflációs rátáinak esése bőven ellensúlyozza a HICP-energiainfláció bázishatás által vezérelt felfelé irányuló mozgását.

Az energiainfláció az előrejelzések szerint átmenetileg erőteljesen megemelkedik, majd 2024 második felében ismét csökken, 2025-ben és 2026-ban pedig nulla körül alakul. Az éves energiainflációs ráta közeljövőbeli megemelkedése elsősorban a 2023 decemberi felfelé irányuló bázishatást (5. ábra) és az energiainflációs kompenzációs fiskális intézkedések 2024-es visszavonását tükrözi (ami különösen erős hatást gyakorol a gáz- és villamosenergia-árakra). Becslések szerint az említett intézkedések 2023 decemberétől kezdődő változásai 2024-ben mintegy 0,4 százalékponttal emelik a teljes HICP-inflációt. A bázishatásokból és a kormányzati intézkedések hatályvesztéséből eredő felfelé irányuló hatások várhatóan bőven ellensúlyozni fogják az energiahordozók (olaj, gáz és villamos energia) és a szén-dioxid-kibocsátás árainak közelmúltbeli csökkenését. A fenti hatások kifutását követően a határidős energianyersanyag-árakban megfigyelhető enyhe csökkenő tendencia válik a HICP-energiainfláció mérsékelt enyhülésének fő mozgatórugójává az előrejelzési időszak végén.

Az élelmiszerárak inflációja a prognózis szerint meredeken zuhan 2024 folyamán az árazási láncon átgyűrűző ároldali nyomás enyhülése miatt, ezt követően viszont fokozatosabban csökken. A várakozások szerint folytatódik az élelmiszerár-infláció utóbbi időben tapasztalható jelentős csökkenése, az ütem a 2023. novemberi 6,9%-os, még mindig magas szintről 2024 utolsó negyedévére 2,6%-ra esik. Ennek oka, hogy az élelmiszer- és energiaárak csökkenése miatt nagymértékben enyhült az árazási láncon kialakuló nyomás. Az élelmiszerárak inflációja ezt követően 2026-ban várhatóan fokozatosan 2,3%-ra lassul – amely még mindig meghaladja valamelyest a Covid19-világjárvány előtti 2,1%-os hosszú távú átlagos rátát –, mivel a továbbra is magas munkaerőköltség-oldali nyomás megakadályozza a gyorsabb ütemű enyhülést.

6. ábra

Euroövezeti HICP-infláció – fő komponensek szerinti bontás

(éves százalékos változások; százalékpontban)

Megjegyzés: a függőleges vonal jelzi az aktuális előrejelzési időszak kezdetét.

A HICPX-infláció várhatóan fokozatosan csökken az előrejelzési időszakban (7. ábra). Az előrejelzések szerint a 2023. novemberi 3,6%-ról 2024 negyedik negyedévére 2,7%-ra esik, majd 2025-ben és 2026-ban átlagosan 2,3%-ra, illetve 2,1%-ra csökken. A közeljövőben az árazási láncon érzékelhető nyomás enyhülése várhatóan erős lefelé irányuló hatást vált ki, míg a megnövekedett munkaerőköltség-oldali nyomás támogatni fogja a HICPX-inflációt. A HICPX-infláció teljes előrejelzési időszakban leírt pályája az árazási láncban korábban tapasztalható nyomás és kínálati szűk keresztmetszetek hatásainak lecsengését, a keresletnek a Covid19 utáni újranyitást követő normalizálódását és az EKB monetáris politikai szigorítását tükrözi. A HICPX-inflációnak az időszak során tapasztalt gyorsabb esését a munkaerőköltségek alakulásából eredő csökkenő, de még mindig erősen felfelé irányuló nyomás akadályozza, amelyet a fajlagos nyereségek csak részben tompítanak.

7. ábra

Euroövezeti HICP-infláció az energia és az élelmiszerek nélkül

(éves százalékos változások)

Megjegyzés: A függőleges vonal jelzi az aktuális előrejelzési időszak kezdetét. A HICPX-inflációra vonatkozó központi prognózisok körüli sávokat a kiugró értékek miatti kiigazítás után számított múltbeli előrejelzési hibák alapján határozzuk meg. A legsötétebbtől a legvilágosabbig a HICPX-inflációs eredmények adott intervallumba tartozásának 30%-os, 60%-os és 90%-os valószínűségét mutatják. További információkért lásd az EKB szakértőinek az euroövezetre vonatkozó 2023. márciusi makrogazdasági prognózisában olvasható 6. keretes írást.

A 2023. szeptemberi prognózissal összevetve a HICP-inflációs kilátásokat 2023-ra 0,2 százalékponttal, 2024-re 0,5 százalékponttal lefelé módosítottuk, 2025-re pedig változatlanul hagytuk. A 2024. évi lefelé irányuló módosítás főként az energia- és HICPX-komponensek váratlan közelmúltbeli adataira, valamint az alacsonyabb határidős energiahordozó-árakra vezethető vissza. 2024 során a (fajlagos munkaerőköltség növekedésének felfelé történő módosításában tükröződő) magasabb belföldi költségoldali nyomás és az euro feltételezett leértékelődése fokozatosan erőteljesebbé, majd dominánssá válik, ami a 2025-ös HICPX-infláció kismértékű felfelé irányuló módosításához vezet. A teljes inflációt azonban nem módosítottuk 2025-re, mivel a HICPX-infláció felfelé történő módosítását várhatóan ellensúlyozni fogja a lefelé módosított energiainfláció, amely a határidős (futures) olaj- és gázárak kissé meredekebb lefelé tartó görbéivel magyarázható.

4. táblázat

Az árak és a költségek alakulása az euroövezetben

(éves százalékos változások)

2023. december

2023. szeptember

2022

2023

2024

2025

2026

2022

2023

2024

2025

HICP

8,4

5,4

2,7

2,1

1,9

8,4

5,6

3,2

2,1

HICP energia

37,0

-1,9

1,2

0,3

-0,1

37,0

-1,3

5,6

1,4

HICP-élelmiszer

9,0

10,9

3,2

2,5

2,3

9,0

10,9

3,1

2,3

HICP energia nélkül

5,1

6,3

2,8

2,4

2,1

5,1

6,4

2,9

2,2

HICP energia és élelmiszer nélkül

3,9

5,0

2,7

2,3

2,1

3,9

5,1

2,9

2,2

HICP energia, élelmiszer és közvetettadó-változás nélkül1)

3,9

5,0

2,7

2,3

2,1

3,9

5,1

2,9

2,2

GDP-deflátor

4,6

5,6

2,9

2,5

1,9

4,6

5,7

3,1

2,5

Importdeflátor

17,4

-2,9

1,0

2,3

2,0

17,4

-2,2

1,6

1,7

Fajlagos munkaerőköltség

3,3

6,1

4,1

2,6

2,0

3,2

5,8

3,5

2,4

Egy munkavállalóra jutó jövedelem

4,4

5,3

4,6

3,8

3,3

4,3

5,3

4,3

3,8

Munkatermelékenység2)

1,1

-0,8

0,4

1,1

1,2

1,1

-0,5

0,8

1,3

Megjegyzés: A GDP- és importdeflátorok, a fajlagos munkaerőköltség, az egy munkavállalóra jutó jövedelem és a munkatermelékenység alatt szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatokat értünk. A múltbeli adatok a prognózis adatgyűjtési zárónapja után beérkező adatközlések miatt eltérhetnek az Eurostat legutóbb publikált adataitól. Az adatok – negyedéves gyakoriságra vonatkozóan is – letölthetők az EKB honlapján található makrogazdasági prognózisok adatbázisából.
1) A részindex a közvetett adók tényleges hatására adott becsléseken alapul. Eltérhet az Eurostat adataitól, amelyek azzal a feltevéssel élnek, hogy a közvetett adók hatásai teljes mértékben, azonnal átgyűrűznek a HICP-be.
2) Az egy foglalkoztatottra jutó reál-GDP-ként mérve.

Miközben a nominálbér-növekedés várhatóan erőteljes marad a még mindig feszült munkaerőpiacok támogatásával, az inflációs kompenzációhoz és a minimálbérek emelkedéséhez kötődő nyomás enyhülésének eredményeként idővel fokozatosan mérséklődik. Az egy munkavállalóra jutó jövedelem növekedési üteme prognózisunk szerint a 2023. évi 5,3%-ról 2026-ra 3,3%-ra esik. A szeptemberi prognózishoz képest a növekedési ütemet 2024-re felfelé módosítottuk, míg 2025-re változatlanul hagytuk. A 2024-re vonatkozó felfelé módosítás a munkaerőpiac szűkülését és a kialkudott bérek közeljövőben várható erőteljesebb emelkedését tükrözi. Az erőteljesebb bérnövekedés arra is utal, hogy a vásárlóerő infláció megugrása óta tapasztalt veszteségei 2024 végére előreláthatólag helyreállnak, ami a szeptemberben prognosztizálttól valamivel korábban következik be. A fajlagos munkaerőköltségek növekedése valószínűleg elérte a csúcspontját, és az előrejelzés szerint jelentősen csökkenni fog, ami részben a termelékenységnövekedés prognosztizált ütemének köszönhető (8. ábra), amely viszont várhatóan a múltbeli trend által jelzett szint alatt marad.

8. ábra

Az euroövezeti fajlagos munkaerőköltségek bontása

(éves százalékos változások; százalékpontban)

Megjegyzés: A függőleges vonal jelzi az aktuális előrejelzési időszak kezdetét.

A GDP-deflátor növekedésével mért belföldi ároldali nyomás az első profitnövekedéssel, majd a fajlagos munkaerőköltség növekedésének visszaesésével a jelenlegi historikus csúcshoz képest előreláthatólag fokozatosan csökken (9. ábra). A GDP-deflátor éves növekedési üteme 2023 első felében 6,1%-on tetőzött, és az előrejelzések szerint 2024 végére gyorsan visszaesik 2,6%-ra esik, majd ezt követően fokozatosabban, átlagosan 1,9%-ra csökken 2026-ban. A fajlagos nyereség növekedése is elérte csúcspontját 2023 elején, az előrejelzések szerint 2024-ben negatívvá válik. Ez azt jelenti, hogy 2023 második felétől a nyereség részben tompítja a munkaerőköltség viszonylag erőteljes növekedését.[8] A fajlagos nyereség növekedése a fajlagos munkaköltségek mérséklődésével 2025-től kezdve erősödik, amit a javuló növekedési kilátások és a fellendülő termelékenységnövekedés támogat.

9. ábra

Euroövezeti GDP-deflátor – jövedelemoldali bontás

(éves százalékos változások; százalékpontban)

Megjegyzés: a függőleges vonal jelzi az aktuális előrejelzési időszak kezdetét.

A 2022-es megugrást követően az importárak éves növekedési üteme 2023-ban negatív tartományba csökkent, de várhatóan ismét emelkedni fog, amint a nyersanyagárakból eredő bázishatások lecsengenek, mielőtt a vizsgált időszak későbbi részében normalizálódnak. Az importdeflátor növekedése várhatóan meredeken, a 2022. évi 17,4%-ról 2023-ban −2,9%-ra esik vissza, ezután várhatóan pozitívvá válik, és 2024-ben 1,0%, 2025-ben pedig 2,3% lesz, majd 2026-ban 2,0%-ra mérséklődik, nagyjából az exportversenytársak árainak előre jelzett pályájával összhangban (2. keretes írás).

4. keretes írás
Érzékenységi elemzés: alternatív energiaár- és élelmiszerár-pályák

Tekintettel az energiahordozó-árak jövőbeli alakulását övező jelentős bizonytalanságra, ezen elemzés keretében azt vizsgáljuk, hogy az olaj és gáz energiahordozók áraira vonatkozó alternatív pályákat feltételezve mik a gazdasági kilátásokat érintő következmények. Míg a szakértői prognózisok az 1. keretes írásban bemutatott technikai feltevéseken alapulnak, ebben az elemzésben a lefelé és felfelé irányuló alternatív pályákat a 2023. november 23-i (a technikai feltevések adatgyűjtési zárónapja) opciók által implikált semleges sűrűség 25. és 75. percentilisei alapján határozzuk meg. Mind az olaj-, mind a gázárak eloszlása a 2023. decemberi prognózisban foglalt technikai feltevések felfelé mutató kockázataira utal, mivel az alapfeltevések közelebb állnak a 25. percentilishez, mint a 75. percentilishez. Ezek a kockázatok a határidős gázárak esetében igen hangsúlyosak, emellett az olaj- és a gázárak esetében egyaránt konstans árfeltevést veszünk figyelembe. Minden esetben szintetikus energiaár-indexet (az olaj- és gázárpályák súlyozott átlagát) számítunk, és az alternatív pályák hatásait az EKB és az eurorendszer különféle, a prognózisban alkalmazott makrogazdasági modelljeivel értékeljük. A modellekben a reál-GDP-növekedésre és a HICP-inflációra gyakorolt átlagos hatásokat az A. táblázatban mutatjuk be.

A. táblázat

Az alternatív energiaár-pályák hatásai

1. pálya: 25. percentilis

2. pálya: 75. percentilis

3. pálya: konstans árak

2024

2025

2026

2024

2025

2026

2024

2025

2026

(alappálya értékeitől való eltérés, százalék)

Olajárak:

-16,5

-26,6

-30,4

13,2

21,7

28,7

7,1

12,1

16,6

Gázárak

-20,5

-31,2

-33,3

25,3

44,7

56,0

-8,1

-1,4

18,1

Szintetikus energiaár-index

-17,7

-25,8

-27,5

22,6

34,4

42,5

0,7

6,5

17,1

(növekedési alappályától való eltérés, százalékpont)

Reál-GDP-növekedés

0,1

0,2

0,1

-0,1

-0,2

-0,1

0,0

0,0

0,0

HICP-infláció

-0,7

-0,7

-0,4

0,8

0,9

0,7

0,1

0,2

0,4

Megjegyzés: Ebben az érzékenységi elemzésben szintetikus energiaár-indexet alkalmazunk, amely ötvözi mind az olajra, mind a gázra vonatkozó határidős árakat. A 25. és a 75. percentilis a 2023. november 23-i olaj- és gázáropciók által implikált semleges sűrűségekre vonatkozik. A konstans olaj- és gázárak az ugyanabban az időpontban érvényes megfelelő értéket veszik alapul. A makrogazdasági hatásokat az EKB és az eurorendszer több szakértői makrogazdasági modelljének átlagaként mutatjuk ki.

Hasonló érzékenységi elemzést végzünk a nemzetközi élelmiszerárak alternatív, enyhén felfelé ívelő pályáival. Ebben az elemzésben az a feltevés, hogy 2024 első negyedévétől kezdve a búza és a kukorica esetében a nemzetközi élelmiszer-nyersanyagárak a 2023. november 23-i opciókból számított árak 10. és 90. percentilisét követik. Az eloszlások enyhén felfelé hajlanak el, ami valószínűleg az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok és az El Niño jelenség együttes hatását tükrözi. Utóbbi felerősítheti az éghajlatváltozás miatti szélsőséges időjárási események gyakoriságát. Ezenkívül a világpiaci gabonaellátást az ukrajnai háborúból eredően övező folyamatos bizonytalanság is szerepet játszik. Az alternatív pályáknak az euroövezeti inflációs prognózisokra gyakorolt hatásait az eurorendszer makrogazdasági modelljeiből származó, a prognózisban használt rugalmasságok felhasználásával értékeljük, és a B) táblázatban tüntetjük fel. Ezen alternatív élelmiszerár-pályák euroövezeti reál-GDP-növekedésre gyakorolt hatása elhanyagolható.

B. táblázat

Az alternatív élelmiszerár-pályák hatásai

(növekedési alappályától való eltérés, százalékpont)

1. pálya: 10. percentilis

2. pálya: 90. percentilis

2024

2025

2026

2024

2025

2026

Nemzetközi búzaár

-14,2

-9,1

0,4

24,3

4,9

0,1

Nemzetközi kukoricaár

-14,6

-7,7

-0,6

22,8

11,5

4,5

HICP-infláció

-0,1

-0,1

-0,1

0,1

0,2

0,1

Megjegyzés: Ebben az érzékenységi elemzésben a 10. és 90. percentilis a 2023. november 23-i búza- és kukoricaár-opciók által implikált semleges sűrűségre vonatkozik. Az opciókból számított sűrűségből adódó pályákat átalakítjuk az euroövezeti termelői árakra gyakorolt hatássá. A makrogazdasági hatások kiszámítása az eurorendszer prognózisaiban alkalmazott makrogazdasági modellek rugalmasságai alapján történik.

5. keretes írás
Összehasonlítás más intézmények és a lakossági szektor előrejelzéseivel

Az eurorendszer szakértőinek 2023. decemberi prognózisa jórészt a többi előrejelzés tartományán belülre esik. Az eurorendszer szakértőinek 2024-re vonatkozó prognózisa meghaladja a Consensus Economics által kiadott, a magánszektor előrejelzéseiről készített legfrissebb felmérést, de alatta marad más nemzetközi intézmények előrejelzéseinek. A 2025-re vonatkozó szűkebb tartomány közepén, 2026 esetében pedig az adott évre rendelkezésre álló kisszámú előrejelzésben megadott tartomány alján helyezkedik el. Ami a HICP-inflációt illeti, az eurorendszer 2024-re vonatkozó szakértői prognózisa a sáv alsó részébe, a Consensus Economics decemberi előrejelzése fölé esik, a nemzetközi intézmények előrejelzéseinél azonban alacsonyabb. 2025-re a tartomány közepére kerül, míg 2026-ra kissé elmarad az adott évre rendelkezésre álló egyéb előrejelzésektől.

Táblázat

Az euroövezeti reál-GDP növekedésére és HICP-inflációra vonatkozó friss előrejelzések összehasonlítása

(éves változások százalékpontban)

Adatközlés időpontja

Reál-GDP-növekedés

HICP-infláció

2024

2025

2026

2024

2025

2026

Az eurorendszer szakértői prognózisa

2023. december

0,8

1,5

1,5

2,7

2,1

1,9

Consensus Economics

2023. december

0,5

1,4

1,5

2,4

1,9

2,0

OECD

2023. november

0,9

1,5

-

2,9

2,3

-

Európai Bizottság

2023. november

1,2

1,6

-

3,2

2,2

-

Hivatásos előrejelzők felmérése

2023. október

0,9

1,5

-

2,7

2,1

-

IMF

2023. október

1,2

1,8

1,7

3,3

2,2

2,0

Forrás: A Consensus Economics előrejelzései, 2023. december 7., (a 2025-ös és 2026-os adatok a 2023. októberi felmérésből származnak); OECD, 2023. novemberi „Economic Outlook”, 114. szám, 2023. november 29.; az Európai Bizottság 2023. őszi gazdasági előrejelzése, 2023. november 15.; az EKB hivatásos előrejelzőkkel készített felmérése, 2023. október 27.; IMF, World Economic Outlook, 2023. október 10.
Megjegyzés: Az előrejelzéseket sem egymással, sem az eurorendszer szakértői makrogazdasági prognózisával nem lehet közvetlenül összevetni, mivel eltérő időpontokban véglegesítették őket. A prognózisok készítése során továbbá a fiskális, pénzügyi és külgazdasági változókra – például a kőolaj, a gáz és az egyéb nyersanyagok árára – vonatkozó feltevéseket is más módszerekkel alakítják ki. Az eurorendszer szakértőinek makrogazdasági prognózisa a reál-GDP-hez munkanaphatással kiigazított éves növekedési ütemeket közöl, ezzel szemben az Európai Bizottság és a Valutaalap növekedési adatai nincsenek az éves munkanapszámmal korrigálva. A többi előrejelzésben nincs megjelölve, hogy a közölt adatok munkanaphatással kiigazítottak-e vagy sem.

© Európai Központi Bank 2023

Postacím: 60640 Frankfurt am Main, Németország
Telefon: +49 69 1344 0
Honlap: www.ecb.europa.eu

Minden jog fenntartva. A kiadvány kizárólag oktatási és nem kereskedelmi célból, a forrás feltüntetésével sokszorosítható.

A konkrét szakkifejezések megtalálhatók az EKB fogalomtárában).

HTML ISBN 978-92-899-5775-5, ISSN 2529-475X, doi:10.2866/100692, QB-CF-23-002-HU-Q


  1. A technikai feltevésekhez, így például a kőolajár- és az árfolyamfeltevésekhez használt adatgyűjtés zárónapja 2023. november 23. A világgazdaságra vonatkozó prognózist 2023. november 23-án, az euroövezetre vonatkozó makrogazdasági prognózist pedig november 30-án véglegesítettük. A prognózisok a 2023. novemberi HICP-gyorsbecslést is tartalmazzák. Az aktuális prognózis a 2023–2026 közötti időszakot fedi le. Az ilyen hosszú időtartamra vonatkozó prognózisokat igen nagy bizonytalanság övezi, amiről értelmezésük során nem szabad megfeledkeznünk. Lásd a „The performance of the Eurosystem/ECB staff macroeconomic projections since the financial crisis” (Az eurorendszer/EKB szakértői makrogazdasági prognózisának teljesítménye a pénzügyi válság óta) című cikket, Gazdasági jelentés, 8. sz., EKB, 2019. A legfontosabb táblázatok és ábrák alapjául szolgáló adatok a http://www.ecb.europa.eu/pub/projections/html/index.hu.html oldalon tekinthetők meg. Az EKB és az eurorendszer szakértői által készített korábbi makrogazdasági prognózisok teljes adatbázisa elérhető az EKB honlapján található makrogazdasági prognózisok adatbázisából. Ez az adatbázis több változót tartalmaz, mint amennyi ebben a jelentésben szerepel, sok közülük negyedéves gyakorisággal kerül bemutatásra.

  2. Az Eurostat 2023. december 7-én, a 2023. decemberi prognózis adatgyűjtési zárónapja után tette közzé a nemzetiszámla-adatokat. Ebben többek között a 2023 második negyedévi negyedéves növekedési adat lefelé, 0,2%-ról 0,1%-ra módosult.

  3. Lásd „A model-based assessment of the macroeconomic impact of the ECB’s monetary policy tightening since December 2021” (Az EKB által 2021 decembere óta végrehajtott monetáris politikai szigorítás makrogazdasági hatásának modellalapú értékelése) című keretes írást, Gazdasági jelentés, 3. sz., EKB, 2023.

  4. A tízéves lejáratú euroövezeti államkötvények nominálhozamára vonatkozó feltevés alapja a tízéves referencia-kötvényhozamok súlyozott országos átlaga, amelyet az éves GDP-adatokkal súlyozunk, és meghosszabbítunk az EKB tízéves euroövezeti nominális összkötvényhozamából számított határidős pályával úgy, hogy a két idősor kezdeti eltérését az előrejelzési időszakban konstansnak vesszük. Az egyes országok államkötvényhozamai és a megfelelő euroövezeti átlag közötti különbözetet a vizsgált időszakban konstansnak tekintjük.

  5. A nyersanyagárakra vonatkozó technikai feltevések a tőzsdei határidős piac által jelzett pályán alapulnak, az adatgyűjtés 2023. november 23-i zárónapja előtti kéthetes periódus átlagát véve.

  6. A gazdasági mutatók keretes írásunkban szereplő világszintű és/vagy globális aggregátumai nem tartalmazzák az euroövezetet.

  7. A fiskális alapállást az NGEU-támogatásokkal is kiigazítottuk. Lásd a 3. táblázathoz fűzött megjegyzéseket.

  8. A GDP-deflátor bontásával és a fajlagos nyereségek inflációs elemzésben betöltött szerepével kapcsolatos további információkért lásd E. Hahn „How have unit profits contributed to the recent strengthening of euro area domestic price pressures?” (Hogyan járultak hozzá a fajlagos nyereségek az euroövezetben a belföldi ároldali nyomás közelmúltbeli megerősödéséhez?) című keretes írását, Gazdasági jelentés, 4. sz., EKB, 2023; valamint Arce, O., Hahn, E. és Koester, G., „How tit-for-tat inflation can make everyone poorer” (Hogyan szegényíthet el a „fogat fogért” infláció mindenkit?), Az EKB blogja, 2023. március 30.