Mi a többletlikviditás?

2017. december 28. (Utolsó frissítés: 2023.október 31.)

A monetáris politikai eszköztár egyes elemei pénzt juttatnak a bankrendszerbe, aminek eredményeként több pénz állhat rendelkezésre, mint amennyire a bankoknak ténylegesen szükségük van. Ezt a pénzt „többletlikviditásnak” nevezzük. Vizsgáljuk meg közelebbről, hogy mit jelent a többletlikviditás, és honnan származik.

Először is, mi az a likviditás, és honnan ered?

A „likviditás” a kereskedelmi bankok birtokában lévő pénzforrást jelenti, amelynek egy részét a bankok készpénz formájában saját páncéltermeikben tartanak, legnagyobb részét azonban a központi banknál vezetett számlán helyezik el. A kereskedelmi bankok által a központi banknál tartott likvid forrásokat gyakran hívjuk „jegybanki tartaléknak”.

A központi bank főként monetáris politikai műveletein keresztül nyújt likviditást. Az EKB-nál ezek a refinanszírozási műveletek és az eszközvásárlások.

Mire fordítható a likviditás?

A bankok a kapott likvid forrásokkal olyan rövid távú kötelezettségeiknek tesznek eleget, mint például a kifizetések és az ügyfél-készpénzfelvétel, valamint a központi bankok által megszabott tartalékkötelezettséget teljesítik.

A központi bankok számára az általuk biztosított likviditás – különösen annak mértéke és költsége – fontos módja a pénzügyi piaci feltételek befolyásolásának és a monetáris politika közvetítésének.

Ha kevesebb vagy drágább likviditás áll rendelkezésre, az befolyásolja a bankok döntéseit arról, hogy milyen feltételekkel nyújtanak vagy vesznek fel hitelt. A szakértők erre a finanszírozási feltételek szigorodásaként szoktak hivatkozni.

A szigorodó finanszírozási feltételek és a magasabb kamatok miatt pedig az emberek és a vállalkozások is vonakodnak a hitelfelvételtől, így kevesebbet fogyasztanak vagy ruháznak be. Ennek következtében a gazdaság lehűl, az infláció csökken.

Azonban ennek ellenkezője is igaz. Amikor a bankok számára kisebb költségek mellett több likviditás áll rendelkezésre, a lakosság és a vállalkozások nagyobb hajlandóságot mutatnak a hitelfelvételre. A finanszírozási feltételek megkönnyítése ösztönzőleg hat a banki hitelezésre, és élénkíti a gazdaságot.

Ha ez a likviditás, mi a többletlikviditás?

A többletlikviditás az a pénz a bankrendszerben, amely megmarad miután a kereskedelmi bankok eleget tettek a minimális tartalékképzésre vonatkozó konkrét követelményeknek. A bankoknak kötelező tartalékot bizonyos kötelezettségek – főként az ügyfélbetétek – fedezeteként kell elhelyezniük a nemzeti központi bankjuknál vezetett folyószámlájukon.

A többletlikviditás szabadon keringhet a bankrendszerben, ahogy a bankok egymással üzletet kötnek.

Miért van többletlikviditás a bankrendszerben?

A 2008-as pénzügyi válság vízválasztó volt. A válság előtt az EKB úgy járt el, hogy megbecsülte az euroövezeti bankrendszer egészének likviditásigényét, majd a megfelelő pénzösszeget a bankok rendelkezésére bocsátotta. Mindez a rendszeres refinanszírozási műveletek keretében zajlott. A bankok ezután ugyanúgy licitáltak a hitelekre, mint egy aukción. Sikeres licit esetén a bank fedezni tudta a forrásigényét, vagy kihelyezte a pénzt más bankoknak az úgynevezett bankközi hitelpiacon.

A Lehman Brothers összeomlása után azonban a bankok egyre kevésbé bíztak meg egymásban, és lényegében leálltak egymás hitelezésével. Ebben a bizalmatlan légkörben egyre inkább az egyetlen megbízható likviditási forrást jelentő központi bankhoz fordultak, egyre agresszívebben licitáltak az EKB refinanszírozási aukcióin, és közben felhajtották a hitelkamatokat. Az EKB ezen a ponton módosított a rendszerén, és elkezdett rögzített kamaton annyi likvid forrást biztosítani, amennyire a bankoknak szükségük volt (ez az úgynevezett rögzített kamatú, teljes allokáció). Természetesen cserébe elegendő biztosítékot várt garanciaként a felvett összeg fedezeteként.

Ebben az új rendszerben a bankok úgy tartották, hogy jobb a szükségesnél valamivel több likviditást igényelni, és a biztonság kedvéért egyre több bank kezdte el a likvid források felhalmozását. A bankrendszer egésze pedig végül több likviditást vett igénybe, mint amennyire a rövid távú kötelezettségek és a kötelező tartalék teljesítéséhez feltétlenül szüksége volt, így a rendszerben likviditástöbblet keletkezett.

A kereskedelmi bankok likviditástöbbletüket elhelyezhetik a központi banknál vagy folyószámlán, vagy a jegybanki betéti konstrukcióban. Az EKB Kormányzótanácsa dönt a betéti konstrukció kamatáról, amely a három irányadó kamatláb egyike. A folyószámla-egyenlegekre fizetett kamat nulla.

Hol tartunk most a többletlikviditással?

A bankok továbbra is hozzájuthatnak minden szükséges likvid forráshoz a fix kamatozású, teljes allokációs rendszerünkben, amely továbbra is érvényben marad.

Az EKB eszközvásárlásainak és a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteknek köszönhetően egy ideig tovább nőtt a bankrendszer többletlikviditása.

A vásárlási programok nagyobb monetáris lazítást kínáltak egy olyan időszakban, amikor a kamatlábakat nem lehetett tovább csökkenteni. 2022 novembere óta azonban egyre kevesebb a többletlikviditás. Ennek fő oka, hogy a bankok fokozatosan törlesztik a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteink keretében felvett forrásokat, a másik ok pedig az, hogy az eurorendszer 2023 márciusa óta csökkenti a monetáris politikai értékpapír-portfólióiban elhelyezett állományokat.